Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál

Spiró György: a legnagyobb mai magyar költő halt meg

Juhász Ferenc volt a legnagyobb élő magyar költő, akinek az 1950-es 60-as években írt versei Vörösmarty Mihály, Ady Endre, József Attila alkotásaihoz mérhetők - mondta Spiró György író csütörtökön az MTI-nek, az éjjel elhunyt Juhász Ferencre emlékezve. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szerint a magyar könyvszakmát érte pótolhatatlan veszteség a költő halálával.

Juhász Ferenc nagy költő volt - hangsúlyozta Spiró György, hozzátéve: próbálta ezt a későbbi nemzedékekkel is megértetni, de nem sok sikerrel járt. Véleménye szerint az elmúlt 20-30 évben a líra mint műfaj érthetetlenné vált az újabb nemzedékek számára, de biztos abban, hogy a líra feltámadásával Juhász Ferencet a legnagyobb magyar költők között fogják emlegetni.

Spiró György a Tekintet című folyóiratban 2008-ban megjelent írásában "született lírikusnak" nevezte Juhász Ferencet. Mint mondta, lírikusnak születni kell, úgy, ahogy humorérzéket, matematikai vagy drámai érzéket sem lehet elsajátítani. A lírikus saját magát tekinti a világmindenségnek, önmagában hordozza az egészet. Ezt nem lehet tanulni, vagy megvan, vagy nincs, Adyban, József Attilában megvolt - tette hozzá.

Megjegyezte: ezzel a lírai alkattal lehet valaki kevésbé jó szerző, ez nem feltétlenül a tehetséggel függ össze. De ha megvan tehetség és a lírai attitűd is, ráadásul még szembe is néz az ember saját magával és korszakával, akkor abból nagyon nagy dolog jöhet ki, úgy mint Juhász Ferenc esetében is történt - mutatott rá.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése megrendülten értesült Juhász Ferenc halálról. Juhász Ferenc életműve a XX. századi magyar irodalom időtálló értéke, kitörölhetetlen fejezete. Halálával a teljes magyar könyvszakmát érte pótolhatatlan veszteség - közölte a szervezet.

Címlapról ajánljuk
20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

20 kilométer előny – így torzítja el a történelmi múlt a mai bérvitákat

A béreket nem lehet tetszőlegesen beállítani. Nem egy kormány döntése, hogy mennyit keresünk, hanem évszázadok tőkefelhalmozása, intézményépítése és történelmi traumái határozzák meg a jövedelmi szinteket. Amikor a magyar béreket Nyugat-Európához mérjük, valójában különböző történelmi pályákat hasonlítunk össze. És ez sokkal összetettebb kérdés, mint elsőre tűnik.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×