Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

"Ne csak egy lábjegyzet legyen" a történelemkönyvekben a roma holokauszt

Az Oktatási Minisztérium továbbképzésekkel, kiadványokkal, a civil és kutatói kezdeményezések támogatásával járulhat hozzá ahhoz, hogy az iskolákban megismertessék a diákokkal a roma holokausztot is. A tárca államtitkára fontosnak tartaná, hogy a romák és magyarok együttélésének "szép története" hangsúlyosan jelenjen meg az oktatott anyagban.

Nemzetközi konferencia és tanártovábbképzés kezdődik csütörtökön a roma holokausztról, az augusztus 3-ig tartó rendezvényre Magyarország mellett nyolc államból érkeznek pedagógusok - közölte Arató Gergely, az oktatási tárca államtitkára csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az oktatási tárca és az Európa Tanács által közösen szervezett nemzetközi tanácskozás célja, hogy a holokauszt oktatásában fontos szerepet betöltő pedagógiai szakértők, gyakorló pedagógusok és mindazok, akik segíthetik a roma holokauszt "megfelelő megjelenítését", találkozhassanak és megoszthassák tudásukat. A tanácskozáson 20 külföldi és 23 magyar pedagógus vesz részt.

A roma holokauszt megfelelő iskolai feldolgozása hozzájárulhat a romákkal szembeni előítéletek csökkentéséhez - hangsúlyozta Arató Gergely. Hozzátette, tisztában vannak azzal, 40-50 pedagógus továbbképzésétől önmagában még nem változik semmi, de néhány jól felkészült szakember elindítója lehet a gondolkodásmód megváltozásának, hogy a magyarországi romákat ért tragédia "ne csak egy lábjegyzet legyen" a történelemoktatásban.

Arató Gergely szerint nagyon fontos, hogy a roma holokauszttal összefüggésben megértsék a gyerekek, mi a különbség a kockázatot vállalók bátorsága és a gyáva félrefordulás között.

Tíz éve indult a tanártovábbképzés


Szita Szabolcs, a Holokauszt Dokumentációs Központ vezető történésze a téma oktatását segítő honlapot bemutatva kiemelte: tíz éve indult el az akkreditált tanártovábbképzés e területen, s azon több mint 300 tanár vett részt eddig.

Hangsúlyozta, hogy Magyarországon még sok helytörténeti kutatásra van szükség. Be kell mutatni a történelmi együttélést, ugyanakkor nem csak történelmi, hanem erkölcsi kérdés is, hogy mennyire voltak az emberek toleránsak vagy kirekesztők egy adott korban. Egyaránt fontos a történtekben szerepet játszó felelősök megnevezése és az emlékezés - mutatott rá a történész.

A segédanyag a www.hdke.hu portálon érhető el.

A roma holokausztról augusztus 2-án emlékeznek meg világszerte, Magyarországon 1994 óta emlékeznek meg a második világháborúban odaveszett roma származású áldozatokról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×