Bár a mediterrán származású leander (Nerium oleander) szereti a napfényt és jól bírja a nyári hőséget, a fagytűrése korlátozott. A hazánkban dézsában nevelt példányokat a tél beállta előtt idejében védettséget nyújtó helyre kell költöztetni – írja az agroinfo.hu.

Mikor jön el a költöztetés ideje?

A szakemberek tanácsa szerint a leanderek mindaddig a szabadban maradhatnak, amíg az éjszakai hőmérséklet tartósan nem süllyed 5–7 Celsius-fok alá. Az első gyengébb fagyok már kárt tehetnek a zsenge levelekben és a hajtásokban, így a növények bevitele fekvéstől és régiótól függően szeptember végétől, legkésőbb október elejéig esedékes. A fiatalabb vagy legyengült állapotú tőket érdemes a megszokottnál is korábban szélvédett, védett helyre vinni.

Kártevőmentesítés a zárt tér előtt

A teleltetés előtti legfontosabb lépés a növények alapos átvizsgálása. A zárt, melegebb téli helyiségekben a pajzstetvek, levéltetvek, molytetvek és tripszek rendkívül gyorsan elszaporodhatnak. A fertőzött leveleket szappanos vízzel vagy megfelelő növényvédő szerrel kell megtisztítani, a beteg, száraz vagy penészes hajtásokat pedig még a beszállítás előtt el kell távolítani a fertőzések terjedésének megelőzése érdekében.

Formázó metszés és ideális teleltetőhely

Az őszi metszés nem kötelező, ám a túlnőtt vagy ritkás ágrendszerű bokroknál érdemes elvégezni egy alakító visszavágást. A túl hosszú hajtások nagyjából egyharmadukkal kurtíthatók vissza, ami tavasszal dúsabb bokrosodást eredményez. Fontos szabály, hogy a metszéshez kizárólag éles és fertőtlenített vágóeszközt használjunk.

A leanderek számára az ideális teleltetőhely:

• Hőmérséklet: Fagymentes, hűvös, ideálisan 5–10 Celsius-fok közötti helyiség.
• Fényviszonyok: Minél világosabb a tér (például fűtetlen lépcsőház, télikert vagy üvegház), annál kevesebb lombot hullajt el a növény.
• Öntözés és tápanyag: Szeptembertől a tápoldatozást fel kell függeszteni, az öntözést pedig minimálisra kell csökkenteni, hogy a földje éppen csak nyirkos maradjon.