Jelentős áfatermelő mérséklést tervez a kormányzat az egészségesnek minősített élelmiszerek körében, amely a friss zöldségek és gyümölcsök mellett más termékkategóriákra is kiterjedhet. A döntés megvalósíthatóságát és tényleges társadalmi hasznát ugyanakkor komoly szakmai és jogi bizonytalanságok övezik – közli elemzését az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Tudjuk, hogy mi számít egészségesnek?

A legnagyobb szakmai akadályt az jelenti, hogy sem magyar, sem európai uniós szinten nem létezik egységes, jogilag rögzített definíció arra, hogy mi minősül „egészséges élelmiszernek”. Bár az EU-s szabályozások rögzítik a tápértékek és bizonyos állítások (pl. cukormentes, magas rosttartalmú) feltételeit,

az olyan marketingkifejezések, mint a „fit” vagy „light”, nem garantálják a termék tényleges egészségességét.

Emiatt kérdéses, hogy a zöldség-gyümölcs ágazaton túl mely feldolgozott vagy prémiumtermékek kerülhetnének be a kedvezményes körbe.

A módosabbak járnak jól?

Kérdéses továbbá, hogy az áfacsökkentés érdemben megváltoztatja-e a hazai vásárlási szokásokat. A kutatások szerint a magyar fogyasztók döntéseit túlnyomórészt még mindig az ár és az ár-érték arány határozza meg. A prémium kategóriás bio-, mentes- vagy funkcionális élelmiszerek jelenleg lényegesen drágábbak az alapélelmiszereknél, így azokat jelenleg főként a magasabb jövedelmű, városi középosztály vásárolja.

Közgazdasági elemzések rámutatnak: amennyiben a kedvezményes áfakulcs kizárólag a speciális vagy prémium élelmiszereket érinti, az nominálisan a módosabb háztartásoknál hagy több pénzt, miközben

az alacsony jövedelmű rétegek továbbra is a legolcsóbb alapélelmiszereket választják majd.

Ezzel szemben az alapvető zöldségek és gyümölcsök áfájának mérséklése valódi szociális segítségként működhetne – feltéve, hogy a kereskedők a teljes adócsökkentést átadják a vásárlóknak, és az nem nyelődik el az ellátási láncban.

A lépés emellett komoly fiskális árat követel: az illetékes Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium becslései szerint az áfameghatározás módosítása mintegy 140–150 milliárd forintos kiesést jelentene a költségvetésnek, emiatt az intézkedés bevezetése csak a büdzsé tartós stabilizációja esetén válhat reálissá.