A Public Health nevű tudományos folyóirat rangos tudományos lapként közölte a népegészségügyi és populációs szintű közlemények között azt a magyar tudományos összefogásból született tanulmányt, amely a Semmelweis Egyetem városmajori klinikája, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint az Országos Mentőszolgálat munkájából jött létre – részben a terepen gyűjtött adatokból – az egészségügyi ellátással kapcsolatban, és annak feltérképezésére irányult, hogyan jelezhető előre bizonyos események, például a hirtelen szívmegállás bekövetkezte az időjárási adatok alapján.

Mint Pál-Jakab Ádám szív-érgyógyászati rezidens orvos az InfoRádióban rámutatott, az adatokból látni azt, hogy vannak olyan napok, amikor akár 10-15 esettel is több, kórházon kívüli keringésmegállás következik be, ami nem szívinfarktus, hanem egy még súlyosabb formája a kardiovaszkuláris betegségeknek. Ilyenkor újraélesztésre van szükség.

A kutatás azt állapítja meg, hogy nagyságrendileg három nappal előre jelezhető a kórházon kívüli szívmegállás, ami felkészülési idő is lehet

• a mentőszolgálatnak,
• az egészségügyi szektornak vagy
• magának az érintettnek is, hogy saját magán bizonyos dolgokat megfigyeljen.

Ez utóbbival kapcsolatban rámutatott: hideg hatására érösszehúzódás következik be, ami miatt mind a vérnyomás, mind ezáltal a szív terhelése, munkája, az összehúzódás nehezítetté válik.

„Ezen betegeknél a kompenzálás, amit a szervezet jól megold, sokkal kevésbé tud érvényesülni. Úgyhogy azért nagyon fontos az ilyenfajta korai előjelzés, mert akár az állampolgár, az egyén is odafigyelhet arra, hogy egyrészt legyen meg a megfelelő öltözködés, másrészt a terhelés szempontjából úgy tervezzen, hogy lehetőleg ne ilyenkor kelljen sokat kint töltenie” – mutatott rá.

A lényeg szerinte, hogy megerősítsük magunkban ezeket a kompenzálási mechanizmusokat, legyen az az immunrendszer vagy a testmozgás révén, és érjünk el egy általános fitt állapotot.

A cikk Kocsis Éva interjúja alapján készült.