A pöttyös lámpahordó kabóca, a lycorma delicatula első hazai előfordulására egy Bács-Kiskun megyei lakossági bejelentés hívta fel a hatóság figyelmét a minap; a bejelentő egy számára ismeretlen rovart észlelt a kertjében, és az egyedekről fényképeket küldött a Nébih ügyfélszolgálatára.

A fényképek alapján felmerült a pöttyös lámpahordó-kabóca gyanúja, ezért a Bács-Kiskun megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi szakemberei helyszíni vizsgálatot végeztek.

A helyszínen több fejlődési alapot, mintákat és kifejlett egyedeket is találtak.

Hatósági mintavétel történt, majd a Nébih Növényegészségügyi Nemzeti Referencia Laboratóriuma megerősítette, hogy a lycorma delicatula egyedeiről van szó.

Mint az InfoRádió Bogya Sándortól, a Nébih növény-egészségügyi osztályvezetőjétől megtudta, a rendelkezésre álló információk alapján egyelőre nem lehet biztosan megmondani, hogyan került a károsító Magyarországra.

„A pöttyös lámpahordó-kabóca petecsomóit nemcsak növényekre, hanem különböző élettelen felületekre, például faanyagra, raklapokra, ládákra, konténerekre, járművekre és más kültéri tárgyakra is lerakhatja, emiatt a nemzetközi áruforgalommal nagy távolságokra is eljuthat. A jelenlegi adatok arra utalnak, hogy nem egyetlen véletlenül behurcolt példányról van szó, hiszen a helyszínen mintákat és kifejlett egyedeket egyaránt találtunk. Jelenleg ezért a legfontosabb feladat annak megállapítása, hogy mekkora területre terjed ki az előfordulás, és található-e további populáció a környezetben” – részletezte.

A faj, mint jelezte,

jelentős növény-egészségügyi kockázatot jelent, ezért az Európai Unióban zárlati károsítónak minősül.

Ugyanakkor a magyarországi helyzet súlyosságáról egyetlen megtalálás alapján még korai lenne következtetéseket levonni.

„Jelenleg az egyik legfontosabb feladat annak megállapítása, hogy elszigetelt behurcolásról van-e szó, vagy a környezetben további egyedek, egy kialakulóban lévő populáció is jelen van-e e már” – vetette fel.

A pöttyös lámpahordó-kabóca rendkívül sok tápnövénnyel rendelkezik, mintegy 100 növényfajon figyelték már meg. Kiemelt jelentőségű tápnövénye a Magyarországon is széles körben elterjedt inváziós bálványfa, de gazdasági szempontból elsősorban a szőlő veszélyeztetettsége ad okot aggodalomra.

Emellett különböző gyümölcsfákon, dísz- és erdészeti fafajokon is táplálkozhat.

Szívogatásukkal gyengítik a növényeket, nagy mennyiségű mészharmatot ürítenek, amelyen korompenész telepedhet meg.

Nagy egyedsűrűség esetén csökkenhet a növények vitalitása és a termés mennyisége.

Egy tartós és erős fertőzés pedig a gazdanövények pusztulásához is hozzájárulhat.

A mértékéről:

Észak-Amerikában súlyosan fertőzött szőlőültetvényekben helyenként akár 90 százalékos termésveszteséget is tapasztaltak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarországon is ilyen mértékű kárral kell számolni, a tényleges hazai gazdasági hatás attól függ majd, hogy

• sikerül-e a károsító megtelepedését megakadályozni, illetve
• esetleges megtelepedése esetén mekkora területen és milyen egyedsűrűségben lenne jelen.

A rovar könnyen felismerhető, fejlődési alakjai meglehetősen jellegzetesek, a fiatal példányok feketék fehér pöttyökkel, a későbbi fejlődési stádiumban pedig vörös, fekete, fehér mintázatúvá válnak. A kifejlett kabóca elülső szárnya szürkés, fekete foltokkal, míg a szétnyitott hátsó szárnyakon feltűnő piros-fekete-fehér mintázat látható. Tehát egy feltűnő rovarról beszélünk.

A lakosság segítsége Bogya Sándor szerint most különösen fontos; ha valaki a kertjében, szőlőültetvényében vagy máshol pöttyös lámpahordó-kabóca gyanús rovart talál, haladéktalanul jelezze a növény-egészségügyi hatóságnak, a bejelentéshez a Nébih honlapján található egy bejelentési űrlap is, aminek a kitöltésével és megküldésével segítheti a munkát.

„Lehetőség szerint készítsen jól felismerhető fényképet, vagy gyűjtse be a látott egyedet! Már a gyanús észlelést is érdemes bejelenteni, nem szükséges megvárni, míg a megtaláló teljes bizonyossággal azonosítani tudja a rovart. A legfontosabb most a korai felismerés. Minél hamarabb szerez tudomást a hatóság egy új előfordulásról, annál nagyobb az esély arra, hogy a károsító megtelepedését és további terjedését sikerül megakadályozni” – nyomatékosította.

A cikk Pintér Dániel interjúja alapján készült.