Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Amerika és a Szovjetunió: filmet vetít a Moholy-Nagy testvérekről a Nemzeti Galéria

Éppen 113 évvel ezelőtt született Moholy-Nagy László, a magyar avantgárd művészet kiemelkedő alakja. Az alkalomból a művész pályakezdését bemutató kiállítás és filmvetítés várja a látogatókat.

Moholy-Nagy László születésének 113. évfordulója alkalmából a tárlatvezetéssel és fimvetítéssel várják az érdeklődőket csütörtökön a Magyar Nemzeti Galériában. A rendezvény a Galéria "Természet és technika - Az újraértelmezett Moholy-Nagy" című kiállításához kapcsolódik.

Moholy-Nagy László pályakezdésére, munkásságának kezdetére, művészi nyelvének megteremtésére koncentrál a kiállítás - mondta az InfoRádiónak Gergely Mariann kurátor. Az anyag 1923-mal zárul, ekkor, 29 évesen hívták meg a művészt professzornak a Bauhaus-iskolába.

Ehhez a kiállításhoz kapcsolódnak a születésnap programok is a Magyar Nemzeti Galériában, ahol este 6-kor filmvetítést tartanak, amely egy sorozat második része lesz. A Moholy-Nagy László életéről készült trilógia első részét már levetítettük - mondta Gergely Mariann.

Kifejtette: a most vetítendő második rész érdekes témát dolgoz föl. Moholy-Nagynak ugyanis volt egy testvére, akit a történelem viharai messzire sodortak tőle. Õ maga Amerikába került, testvére viszont a Szovjetunióba, ahol a sztálinizmus áldozata lett. A ő gyermekeinek a visszaemlékezése segítségével jelenik meg előttünk a két párhuzamos életút - zárta szavait a kiállítás kurátora.

Hanganyag: Oláh András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×