Nem kérem ki magamnak, nagyon szeretem a régebbi dalaimat, és a régebbi lemezeimről sok dalt a mai napig is játszunk. Nincs bennem az a kicsit lenéző visszatekintgetés. De öt év, az öt év, és érnek minket mindenféle hatások, néha jók, néha rosszak, persze. Ennek ellenére mindig megpróbálunk, hogy a lemez a korról is szóljon, amelyben születik. Az csak jó, úgy dolgozni, hogy közben felismerhetőek maradjunk, akár zeneszerzői, szövegírói vagy előadói szempontból az előzőekhez viszonyítva. Ez ad egyfajta állandóságot. Arra meg én lennék kíváncsi, hogy milyen jegyek alapján érezte azt, hogy ez most a régi Zorán?
Magával ragad... hitelesnek érzem, amit játszik.
Ennél jobb szót nem is tudna mondani. Nekem ez régi vesszőparipám: a hitelesség talán a legfontosabb, mert az mindenen átsüt. Nem kell magyarázni, vagy igazodni divatokhoz és trendekhez, hanem az önmagában is tud működni. Ezért örülök, hogy épp ez a jelző jutott eszébe.
A május 18-i turnézáró nagy koncerten az Arénában az új lemez dalai mellett régieket is hallhatunk?
Az új lemezről sem játsszuk az összes dalt, mert az túl megterhelő lenne az egyébként a régi, jól bevált dalokra vágyó közönségnek. Vendégek is lesznek: zenészkollégák, akik máskor nem szoktak velünk játszani. Egy nagy zenélést szeretnénk rendezni. A zene lesz a középpontban, régi és új dalokkal vegyesen.
Szia, Anya! – új átverés terjed itthon, mutatjuk, mire kell figyelni