Infostart.hu
eur:
361.98
usd:
311.71
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) és Hadja Lahbib, az Európai Bizottságnak az egyenlõségért, felkészültségért és válságkezelésért felelõs tagja (j2)látogatást tesz a brüsszeli Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központban 2026. augusztus 31-én.
Nyitókép: MTI/AP pool/Virginia Mayo

Ursula von der Leyen: „Ezt nem fogjuk eltűrni”

A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsított támadás újabb eszkalációt jelent az unió területén, és a támadást közvetlenül Oroszországnak tulajdonítják – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A Mark Rutte NATO-főtitkárral tartott sajtóeseményen a bizottság elnöke elmondta: ha a támadás sikerrel járt volna, óriási károkat okozott volna, és akár emberek is meghalhattak volna.

„Világosan ki kell mondanom: ez egy katonai minőségű eszközökkel végrehajtott támadás volt, amelyet orosz operatív személyek hajtottak végre az Európai Unió területén. Ezt nem fogjuk eltűrni” – szögezte le.

Mint mondta, ha Moszkva célja az volt, hogy elbizonytalanítsa Európát Ukrajna támogatásában, az ellenkező hatást érte el, mert az EU még elszántabbá vált.

Kijelentette, hogy a megfélemlítés nem működik, és az EU a NATO-val együtt tovább növeli a nyomást Oroszországon, amíg nem hagy fel az ukrán civilek elleni támadásokkal. Von der Leyen szerint Európának szembe kell néznie az „új normalitással”: egyre gyakoribb légtérsértésekkel, drónokkal, amelyek megbénítják a repülőtereket, valamint kritikus infrastruktúrák elleni beavatkozásokkal.

A bizottság elnöke gyorsabb és hatékonyabb válaszlépésekre szólított fel, és hangsúlyozta, hogy az unió minden tagállamot támogatni fog, amelyet Oroszország célba vesz.

A német politikus arról is beszélt, hogy az uniós szankciók meggyengítették Oroszország gazdaságát, ezért készen állnak újabb korlátozó intézkedések bevetésére.

Minden kiskaput, amelyet Oroszország kihasznál, be kell zárni – mondta, hozzátéve hogy az uniós tagállamok külügyminiszterei már új szankciós listákról tárgyalnak, és a bizottság is azon dolgozik, hogyan vághatna még mélyebben Oroszország háborús költségvetésébe.

Közölte továbbá, újabb, több milliárd eurós ukrán kifizetési kérelem érkezett Brüsszelbe, amely elsősorban Ukrajna légvédelmét finanszírozná. A tagállamok vizsgálják a kérelmet, de von der Leyen szerint „jó irányba haladnak” az egyeztetések.

Az elnök emlékeztetett: az EU Ukrajnával közösen dolgozik azon a projekten, amely európai ballisztikusrakéta-védelmi rendszer kiépítését célozza. Hangsúlyozta: minden támogatási és védelmi intézkedés a NATO-val együttműködésben történik. Kiemelte, hogy Európának gyorsabban kell mozgósítania védelmi kapacitásait, különösen a légvédelem területén, és szükség van egy integrált, gyorsabb riasztási rendszerre.

Mark Rutte beszédében felhívta a figyelmet: Oroszország egyre felelőtlenebbül viselkedik, miközben folytatja Ukrajna elleni pusztító háborúját.

Egyre több drón és rakéta lépi át légterünket a keleti szárnyon, növelve a kockázatot. Emellett egyre több rosszindulatú tevékenységet látunk, amelyek közvetlenül a területünket célozzák – mondta.

Hangsúlyozta, hogy a NATO éjt nappallá téve dolgozik azon hogy felkészültebb legyen és megvédje szövetségesek biztonságát. „Ha Oroszország azt gondolja, hogy megoszthat bennünket fenyegetéseivel, vagy hogy eltántoríthat Ukrajna támogatásától, téved. Egységünk megingathatatlan. Ukrajna támogatása egyértelmű” – emelte ki.

Emlékeztetett: a tagállamok tavaly Hágában vállalták a védelmi kiadások növelését, amely 139 milliárd dollárnyi többletberuházást jelent az európai szövetségesek és Kanada részéről.

Rutte szerint a védelmi beruházások mellett az iparnak is lépnie kell, és jelentős előrelépés történt az európai és szövetségi szintű iparági együttműködésben. Mint mondta, ez nemcsak új gyárakat és gyártósorokat jelent, hanem olyan együttműködési lehetőségeket, amelyek munkahelyeket teremtenek és erősítik a biztonságot.

A főtitkár felidézte: Ankarában a szövetségesek megállapodtak abban, hogy idén és jövőre is legalább 70 milliárd euróval támogatják Ukrajnát.

Nyitókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (j) és Hadja Lahbib, az Európai Bizottságnak az egyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős tagja (j2) látogatást tesz a brüsszeli Veszélyhelyzet-reagálási Koordinációs Központban 2026. augusztus 31-én.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Vegyes teljesítménnyel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék, miközben a magyar részvénypiac gyengült, a vezető hazai részvények pedig eltérően teljesítettek. Az amerikai tőzsdéken szintén az eladók kerültek fölénybe. A befektetői hangulatra a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adat is hatással van, amely az emelkedő olajárakkal és a kedvező beszerzésimenedzser-indexekkel együtt erősebb gazdasági képet rajzol. Mindez új megvilágításba helyezheti a Fed közelgő kamatdöntését, miközben a bérdinamika mérséklődése tompíthatja a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomást. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×