A döntést a Hadd éljenek az állatok (Tnu lahajot lihijot) állatvédő szervezet keresete nyomán hozták meg. Ábrahám Rubin bíró indoklásában azt írta, hogy a krokodilokat érő várható káros hatásokról szóló állítások kivizsgálást igényelnek, ezért indokolt ideiglenes végzés kiadása, amely megtiltja az állatok átszállítását, illetve az ehhez kapcsolódó előkészítő intézkedéseket.

Az állatvédő szervezet a döntést követően kiadott közleményében azt írta, hogy a krokodilok nem fegyverek, nem büntetőeszközök és nem politikai kampány kellékei. Hozzátették, hogy a bírósági végzés egyelőre megakadályozza a visszafordíthatatlan beavatkozásokat, az állatok súlyos szenvedését és több millió sékel elköltését.

A krokodilos vizesárkokat kezdeményezó Bengvír válaszában azt közölte, hogy szerinte a háború idején az igazságszolgáltatás a terroristák oldalára áll, és meghiúsítja az Izrael elrettentő képességét erősítő fontos intézkedéseket. „Tudjuk, hogy a terroristák rettegnek a krokodilok érkezésétől, de a bíróság most a segítségükre sietett. A korrupt igazságszolgáltatás megtisztítása a választások után az első számú feladat lesz” – írta a szélsőjobboldali Zsidó Erő párt elnöke.

Izraelben mintegy két hete már megkezdték a munkálatokat a Negev-sivatagban fekvő Keciot börtön körül krokodilokkal teli vizesárok kialakításához. ahol különös biztonsági óvintézkedéssekkel őrzött rabokat, – köztük a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet Nuhba nevű elitkommandójának terroristáit – tartják fogva.

Mintegy három héttel ezelőtt a Likud párthoz tartozó Idit Szilman környezetvédelmi miniszter Bengvir kérésének eleget téve rendeletet adott ki, amely a nílusi krokodilok jogi besorolását „védett vadállatról” „megszelídített vadállattá” minősítette át, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket. Az izraeli jog szerint a védett vadállatok kizárólag állatkertekben tarthatók, míg a megszelídített vadállatoknál egyéb felhasználás is lehetséges.