Infostart.hu
eur:
362.15
usd:
310.18
bux:
0
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója az Arénában 2026. július 31-én
Nyitókép: InfoRádió

Csörnyei Géza: az 50-60 éves budapesti vízvezetékek az élettartamuk végére jutottak

A fővárosi vízhálózat átlagéletkora 50 év felett van, de nem a 100 évnél idősebb vezetékekkel van a legtöbb probléma – mondta el az InfoRádió Aréna című műsorában Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója. Beszélt arról is, hogy ezek a vízcsövek rosszul bírják a kánikulai időszakok többletterhelését.

A budapesti víziközmű-hálózatnak 13 éves adóssága van, nagyon sok felújítást elhalasztottak forráshiány miatt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a hálózat átlagéletkora 50 év felett van, nagyon öreg.

„Rengeteg, nagyjából három-négyszáz kilométer olyan vezetékünk van, ami 100 év fölötti, és még több tíz kilométer, ami 130 év fölötti, tehát nagyon öreg vezetékekkel rendelkezünk. Meglepő módon a 130 év fölötti, még bent lévő vezetékeink viszonylag jó állapotúak, azokkal viszonylag sokat foglalkozunk, hogy biztosak legyünk abban, hogy nem rosszak, de sajnos az 50-60 éves vezetékek – amelyek egyébként tipikusan a Nagy-Budapest fejlődésekor, a lakótelep-építésekkor, az '50-es, '60-as években nagyon nagy mennyiségben, több ezer kilométerben épültek be –, azt mutatják, hogy az élettartamuk végére jutottak. Rengeteg meghibásodásunk van ezeken a csöveken, ami azért probléma, mert tudjuk, hogy foglalkozni kellene velük, de nem tudtuk megtenni ezeket a felújításokat, vagyis majd hegyekben állnak ezek a problémák.

Vannak olyan szakaszok, ahol már lassan annyit költünk a hibajavításokra, amiből föl lehetett volna újítani ezeket a csöveket”

– mondta Csörnyei Géza.

Az anyagi forrásokkal kapcsolatban elmondta: az állandó javítás, foltozgatás viszi a pénzt, és lényegében nem áll rendelkezésre soha egyszerre akkora összeg, hogy felújítást lehessen belőle csinálni.

Ráadásul ezek a csövek a mostanihoz hasonló szélsőséges üzemállapotokban a többletfogyasztásból eredő terheléseket nem bírják – ilyenkor ugyanis megnő a vezetékekben a sebesség, a csapok gyakoribb nyitása-zárása nyomáshullámokat indít –, és újabb meghibásodások keletkeznek, amivel egyes területeken vízhiányokat okoznak a javítás idejére.

Megemlítette még, hogy ezeken a rossz állapotú csöveken az apró hibákon elszivárog a víz – ez nem jön fel a felszínre és nem vesszük észre, csak különböző műszeres vizsgálatokkal lehet kideríteni. Ilyen hibából egyre több van és így egyre több víz veszik el a rendszerből. Csörnyei Géza kiemelte:

ez a sokat emlegetett, nem számlázott víz, ami országos szinten 25 százalék, Budapesten kicsit jobb, 16 százalék környékén van.

„De ez nem dicsőség. Nyilván egy folyamatos munka eredménye, de ez rontja a hálózatba táplált víz hasznosulását, hiszen jelentős mennyiség nem jut el a fogyasztóhoz, mert előtte már a talajba szivárog vagy egyéb helyekre kerül” – fogalmazott a szakember.

A cikk alapjául szolgáló interjút Exterde Tibor készítette. A teljes beszélgetést megnézheti, meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Előnyök és hátrányok – ezzel járhat, ha bevezetik az eurót Magyarországon

Hazánk euróövezeti csatlakozása elérhető távolságba került, a közös valuta kapcsán azonban a pénzpiaci szakemberek számos előny mellett bizonyos negatívumokra is figyelmeztetnek. Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány nemzetközi kapcsolatok elemzője az InfoRádióban részletesen beszélt a kritériumokról, a csatlakozási folyamat állomásairól, a lehetséges kedvező hatásokról és a kockázatokról, hátrányokról is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×