Infostart.hu
eur:
366.24
usd:
327.37
bux:
140768.14
2026. október 7. szerda Amália
Hollók (Corvus corax) és egy aranysakál (Canis aureus) egy verekedésben elpusztult gímszarvas bika (Cervus elaphus) teteménél a Somogy megyei Böhönye környékén 2017. szeptember 17-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Ez már a vadászoknak is sok

Egyre nagyobb problémát okoznak az aranysakálok Bosznia-Hercegovinában, a vadászok szerint a ragadozók komoly veszélyt jelentenek a vadállományra és a haszonállatokra is - számolt be róla a Dnevni Avaz című boszniai napilap az internetes oldalán.

A beszámolók szerint a sakálok egyre gyakrabban tűnnek fel lakott területek közelében is. A vadászok arra figyelmeztettek, hogy a ragadozók különösen az apróvadállományban okoznak károkat, de a juh- és kecsketartó gazdák számára is növekvő fenyegetést jelentenek.

A helyi vadászegyesületek képviselői szerint a sakálok gyors szaporodása részben annak tudható be, hogy természetes ellenségeik száma csökkent, emellett pedig könnyen találnak élelmet. Több térségben már szervezett gyérítést sürgetnek a vadállomány és a gazdák védelme érdekében.

A szakemberek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy az aranysakál az elmúlt években a Balkán számos országában elterjedt, állománya pedig folyamatosan növekszik.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×