Infostart.hu
eur:
363.12
usd:
311.29
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
Egy atomerőmű négy hatalmas beton kürtővel.
Nyitókép: Unsplash

Kapott egy újabb lökést az atomerőművek „újraélesztésének” ügye Németországban

Az atomerőművek korszaka 2023 áprilisában ért véget Németországban. Tizenkét évvel a 2011 március 11-i fukusimai atomkatasztrófa után akkor állították le az utolsó három német atomerőművet. Nem sokkal később már vita kezdődött arról, hogy az ország hosszabb távon boldogul-e atomenergia nélkül.

Ami a múltat illeti, az erőművek fokozatos leállítását az akkori kancellár, Angela Merkel kezdeményezte a széles körű atomellenes hangulat nyomán. Ezt a Japánban, a fukusimai atomerőben történt rendkívüli baleset váltotta ki, amely a későbbi adatok szerint mintegy 10 kilométeres körzetben több mint 22 ezer halálos áldozatot követelt.

Az utolsó három német atomerőművet 2023. április 15-én állították le Németországban, és azóta tart azok teljes megsemmisítése is. A döntést sok kritika érte, különösen az ukrajnai háború okozta energiaválság óta, mivel az orosz gáztól való függőséget növelte.

Az ezzel kapcsolatos vita felújítását ezúttal a legerősebb kormánypárt, a CDU parlamenti frakcióvezetője kezdeményezte. Jens Spahn abból indult ki, hogy elengedhetetlen az atomenergia használata. Szerinte olcsóbb lenne a legutóbb leállított atomerőművek felélesztése, mint újak építése. Hangsúlyozta, hogy ezzel kapcsolatban mielőbb széles körű társadalmi vitára van szükség. Az általa sürgetett újraélesztés létjogosultságát több tanulmánnyal igyekezett alátámasztani.

Ennek kapcsán az emelte ki, hogy a leállított reaktorok „körülbelül 9-10 milliárd euróért” újraindíthatók. Utalt arra is, hogy más országok 30-50 milliárd eurót fektetnek be egy új atomerőmű építésébe.

A portál idézte Ursula von der Leyen legutóbbi, az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nyilatkozatát. Az Európai Bizottság elnöke az idézett interjúban „stratégiai hibának” nevezte a nukleáris technológiától való eltávolodást.

Friedrich Merz kancellár szinte rögtön hangsúlyozta, hogy egyetért Ursula von der Leyen értékelésével. Egy korábbi nyilatkozatában ugyanakkor bár az intézkedést súlyos hibának minősítette, hozzátette,

„visszafordíthatatlannak” nevezte az atomenergia kivezetésével kapcsolatos korábbi német döntést.

A kisebbik koalíciós párt, a szociáldemokrata SPD több politikusa – köztük a környezetvédelmi miniszter – elutasította az atomenergia használatára vonatkozó visszatérést. A párt parlamenti frakcióvezetője szerint nincs szükség újabb vitákra, ugyanis az atomenergia a legdrágább és a legveszélyesebb az összes energiaforrás közül, miközben a hulladék végső tárolójának keresése továbbra sem megoldott.

A frakcióvezető szerint a hangsúlyt a megújuló energiaforrások bővítésére kell helyezni, ami megfizethető és megbízható megoldást jelent, és ökológiai szempontból is megfelelő.

Elemzők ennek ellenére arra számítanak, hogy a súlyos energiaválság közepette az ezzel kapcsolatos vita tovább erősödik.

Időközben a Politico azt írta, hogy bár Németország vezetői ragaszkodnak ahhoz, hogy az atomerőmű-érából való kilépés végleges, ugyanakkor a brüsszeli lap azt írta, az iparági szereplők véleménye megoszlik. Egyesek szerint az erőművekben végrehajtott műszaki változtatások már visszafordíthatatlanok, míg mások szerint a leszerelés korai szakaszában lévő létesítményekben a hiányzó alkatrészek még pótolhatók és ezek az atomerőművek még újra üzembe helyezhetők.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×