A januári inflációs adat már 2,1 százalékra csökkent, amely bőven az MNB 3 százalékos inflációs célja alatt van – emlékeztetett Árokszállási Zoltán. Amíg nem tört ki az iráni háború, addig azzal számoltak, hogy az év közepéig biztosan 3 százalék alatt lehet az infláció. Az év második felében ugyanakkor, ha eltörölnék az árrésstopokat, vagy megjelenik a jelentősebb fogyasztói kereslet az árazási erőben, akkor emelkedhet 3 százalék fölé is. De a közel-keleti helyzet néhány tizedszázalékkal feljebb tolhatja az „inflációs pályát”, ha tartósan így marad. Ha még jobban romlik a helyzet, akkor még feljebb mehet az infláció, deeszkaláció esetén viszont nem várható jelentősebb hatás – fogalmazott.

Az idei éves átlagos inflációra ma 2,9 százalékos a becslés

– mondta Árokszállási Zoltán. Hozzátette, önmagában véve az inflációs helyzet teret engedne a kamatcsökkentésnek, de a piaci felfordulás miatt most ez igencsak megkérdőjeleződött.

Valószínű, hogy márciusban nem lesz kamatvágás, ha a helyzet nem rendeződik gyorsan – vélekedik a szakértő, aki szerint

az alapkamatcsökkentés „nem került le az asztalról”, de komolyan megkérdőjeleződött.

Fontos nyomon követni az euró–forint árfolyamot, hiszen olyan esetben, amikor 10 forintot emelkedik az árfolyam, nehéz azt gondolni, hogy az MNB könnyedén tudná csökkenteni a kamatot.

Az árfolyammal kapcsolatban elmondta: az elmúlt időszakban megszokhattuk, hogy az euró a 380 forintos szint alatt van, ugyanakkor ez a szint jó eséllyel egy ideig nem fog visszatérni, és nehezen látható, milyen szintre fog beállni az árfolyam.

Nem valószínű forgatókönyv, hogy ismét „bőven 400 fölé lendüljön” az euróárfolyam szintje, de ha esetleg további romlás történne, akkor az MNB beavatkozna a kamatok oldalán

– tette hozzá Árokszállási Zoltán, az MBH elemzési centrumának vezetője az InfoRádióban.