Infostart.hu
eur:
387.7
usd:
333.95
bux:
123872.29
2026. március 6. péntek Inez, Leonóra
Friedrich Merz német kancellár a 62. nemzetközi biztonságpolitikai konferenciára érkezik Münchenben 2026.  február 13-án. Az idei fórumot február 13-15. között rendezik a bajor fõvárosban.
Nyitókép: MTI/AP/Michael Probst

Lesújtó képet festett a transzatlanti kapcsolatokról a német kancellár

Történelmi időkben történelmi konferenciát nyitott meg pénteken délután Friedrich Merz. A bajor főváros immár 62. alkalommal házigazdája a Müncheni Biztonsági Konferenciának, amelyen mintegy 120 ország képviselteti magát. Beszédében a német kancellár a transzatlanti kapcsolatok válságára utalt, és ennek kapcsán az európai összefogás szükségességét emelte ki. Beszélt a franciákkal folytatott nukleáris témájú megbeszélésekről is.

A háromnapos konferenciára több mint 60 ország állam- és kormányfője, számos külügy- és védelmi miniszter, továbbá civil szervezetek és a tudományos élet képviselői jelezték részvételüket. A hangsúly ugyanakkor a kül- és a biztonságpolitikán van, különös tekintettel az elmúlt években meggyengült transzatlanti kapcsolatok jövőjére.

Ez, továbbá az ukrajnai orosz háború nyomta rá bélyegét a konferencián vendéglátóként most debütáló, hivatalába tavaly májusban beiktatott német kancellár beszédére is. Merz szerint egy új olyan új világrend alakult ki, amelyben a nagyhatalmak, mindenekelőtt az Egyesült Államok igyekeznek átvenni az irányítást

A kancellár az erős Európa szószólójaként az összefogás, az önálló védelmi képesség erősítését sürgette.

Figyelmeztetett arra, hogy a szabadság veszélyben van a nagyhatalmak által formált világban. „Szabadságunk nem egyszerűen adott, de veszély fenyegeti” – fogalmazott a kancellár, aki szerint a szabadság megvédése érdekében készen kell állni a változásra és áldozatokat kell hozni.

A transzatlanti kapcsolatok súlyos válságban vannak, a korábbi értékközösségről immár nem lehet beszélni. Az európaiak úgy érzik, hogy „Amerika elárulta őket” – jelentette ki, és ennek kapcsán mindenekelőtt a Trump-kormányzatra utalt.

Merz szerint ez ugyanakkor egyáltalán nem jelenti a transzatlanti partnerség végét.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokban „új kezdetre” van szükség, mégpedig egy erős és nagyrészt független európai pillérrel

– jelentette ki.

Merz felszólította Washingtont, hogy „állítsa helyre és élessze újra a bizalmat” a nagyhatalmi politika veszélyes új korszakában, figyelmeztetve, hogy az Egyesült Államok nem boldogulhat egyedül, miközben a régi globális rend összeomlik – tudósított a Reuters.

Arról is beszélt a német kancellár, hogy bizalmas tárgyalásokat kezdett a francia elnökkel egy közös európai nukleáris elrettentő rendszer létrehozásáról. „Mi, németek, betartjuk jogi kötelezettségeinket. Ezt szigorúan a NATO-n belüli nukleáris szerepünkbe ágyazottnak tekintjük. És nem fogjuk megengedni, hogy eltérő biztonsági övezetek alakuljanak ki Európában” – közölte.

Ezzel összefüggésben – mint a német portálok idézték – „a szabadság programját” mutatta be. Annak célja, hogy utat mutasson Európa „nagyobb függetlenségéhez”. Tartalmazza azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az európai katonai erő növelésére, és mindezzel összefüggésben egy erősebb globális partnerség kialakítására.

A konferencia másik fő témájára, az ukrajnai orosz háborúra utalva elítélte Oroszországot, és állást foglalt Ukrajna további támogatása mellett. Továbbra sem erősítették meg ugyanakkor, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij részt vesz-e a konferencia szombati napján.

Rendkívülii érdeklődés előzi meg az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio szombat délelőttre tervezett beszédét. Elemzők azt remélik, hogy a mérsékeltnek tartott külügyminiszter a transzatlanti kapcsolatok javítása mellett foglal állást. Rubiót Merz külön és láthatóan szívélyesen üdvözölte.

Az előzményekhez tartozik, hogy a tavaly februári konferencián az Egyesült Államokat képviselő J. D. Vance alelnök a transzatlanti partnerség jegyében a diplomáciában szokatlan bírálatokkal illette Európát és ezen belül a házigazda Németországot is

Mint ahogy várható az is, hogy többek között beszédet mond Mark Rutte, a NATO főtitkára, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Címlapról ajánljuk
A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

A „kék veréb” lett Hamenei ajatollah végzete

Blue Sparrow a neve annak a különleges rakétának, ami végezett Irán első számú vezetőjével. Az eszközt eredetileg egész más célra tervezték az izraeliek.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Majdnem 800 pontot esett a Dow, 80 dollár fölé lépett egy időre az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolták a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdtek kibontakozni, miután a WTI olaj árfolyama átlépte a 80 dollárt, és olajársokktól tart a részvénypiac.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×