A kutatás szerint 2025-ben Kijev szövetségesei összesen 36 milliárd eurónyi hadi segítséget küldtek Ukrajnának, 14 százalékkal kevesebbet, mint az azt megelőző évben. Az összegből 3,7 milliárd eurót az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés, a PURL fegyverbeszerzési programból finanszíroztak, lehetővé téve Patriot légvédelmi rendszerek és HIMARS-rakéták beszerzését.

Az összeállítók rámutatnak arra is, hogy a 2025-ös évben küldött támogatás alacsonyabb volt, mint 2022-ben, a háború kitörésének évében.

Kiemelték, hogy a katonai segélyek mintegy fele 2022 és 2024 között az Egyesült Államoktól érkezett, azonban Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése óta a támogatás szinte teljesen elapadt. Bár az európai országok válaszul igyekeztek fokozni erőfeszítéseiket, a jelentésben rámutatnak arra is, hogy a támogatási hajlandóság Európán belül is különbözik, és a hadi segítség mintegy 95 százalékát nyugat- és észak-európai államok adják.

Az intézet mérései szerint az észak-európai országok a tavaly nyújtott támogatások 33, míg a dél-európaiak csupán három százalékát adták.

Bár aláhúzták, hogy az ukrán védelmi ipar kapacitásai a harmincötszörösére nőttek 2022 óta, figyelmeztetett, hogy Kijevnek nem állnak rendelkezésére elegendő pénzügyi források ahhoz, hogy teljes kapacitással működtesse fegyvergyárait. Ezt ellensúlyozandó az európai országok egyre inkább igyekeznek az ukrán hadiiparral üzleteket kötni: a tavalyi év második felében rekordra, 22 százalékra nőtt az Ukrajnának szánt hadi segélyen belül az ukrán gyárakban előállított fegyverek aránya.