Repülőtéri hőmérséklet-ellenőrzést és egyéb egészségügyi szűréseket vezettek be Szingapúr, Hongkong, Thaiföld és Malajzia hatóságai, hogy megakadályozzák a járványt okozó Nipah-vírus Indián kívüli továbbterjedését, miután december végén két Nipah-vírusos esetet diagnosztizáltak India keleti részén, Nyugat-Bengál államban.

A Nipah-vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magas halálozási arányú, veszélyes kórokozók közé sorolta, mivel gyorsan terjedő járványokat képes kiváltani, és egyelőre nincs jóváhagyott vakcina vagy gyógymód ellene, bár a vakcinák fejlesztése már folyik, de a kutatások még kísérleti fázisban járnak.

A szakértők szerint a Nipah-vírus állatokról – például gyümölcsdenevérekről vagy sertésekről – emberekre, emellett fertőzött élelmiszereken keresztül vagy közvetlen érintkezés útján emberről emberre is terjedhet.

A december végén Nyugat-Bengálban megfertőződött két egészségügyi dolgozót jelenleg kórházban kezelik – mondta el a Reuters hírügynökségnek egy helyi egészségügyi illetékes.

Az indiai egészségügyi minisztérium kedden este kiadott közleményében arról számolt be, hogy sikerült megállítaniuk a vírus terjedését, a fertőzött személyekkel kapcsolatban álló 196 embert karanténba helyezték, és tesztelték, és mindegyikük vírustesztje negatív lett.

A további fertőzések megelőzésére a szomszédos délkelet-ázsiai országok, valamint Nepál és Hongkong hatóságai is megtették a szükséges intézkedéseket.

Szingapúr, Hongkong, Thaiföld és Malajzia illetékes hatóságai a napokban jelentették be, hogy hőmérséklet-ellenőrzést vezetnek be repülőtereken az indiai fertőzések által érintett területekről érkező járatok utasainál.

Kína járványügyi hatósága kedden közölte, hogy az országban nem észleltek Nipah-fertőzéseket, de fennáll a kockázata a behurcolt eseteknek – jelentette a CCTV kínai állami televízió.

Paul Hunter professzor, az East Anglia Egyetem fertőzőbetegség-szakértője szerint az Indiában felbukkant eseteknek „valószínűleg nincs jelentős globális terjedési kockázata”, mivel az emberről emberre történő átvitel kockázata nagyon alacsony. Az RO – az a szám, ahány embernek egy fertőzött személy átadja a vírust – kevesebb, mint 1,0. Ugyanakkor hozzátette: egyes vírusok mutálódhatnak és így fokozhatják fertőzőképességüket, továbbá a Nipah-vírus kimutatása a határokon nehéz lehet, mivel a vírusfertőzést követően hosszú idő telhet el, mire a tünetek megjelennek.

A Nipah-vírust először 1998-ban azonosították malajziai és szingapúri sertéstenyésztők között kitört járvány során.

Indiában, különösen a déli Kerala államban rendszeresen találnak fertőzött eseteket, 2018 óta több tucatnyi halálos áldozata volt ott a vírus okozta betegségnek.

A brit kormány egészségbiztonsági hivatalának (UK Health Security Agency, UKHSA) szakértői szerint a fertőzés után általában 4-21 nap elteltével jelennek meg a betegség tünetei, amelyek az influenzához hasonlítanak, és lázzal járnak, de tüdőgyulladás és egyéb légúti problémák is kialakulhatnak. A legsúlyosabb szövődmény az agyvelőgyulladás (encephalitis) vagy az agyhártyagyulladás (meningitis), amelyek általában a fertőzés után 3-21 nappal jelentkezik.

A fertőzöttek halálozási aránya 40-75 százalékos.

A WHO prioritásként kezeli két kórokozó, a krími-kongói vérzéses láz vírusa (CCHFV) és a Nipah-vírus elleni küzdelmet. A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Virológiai Nemzeti Laboratóriuma tavaly nemzetközi kutatási projektet indított ezzel kapcsolatban. A Kemenesi Gábor vezette program célja a járványok korai előrejelzése és a felkészültség növelése.