Nagyon valószínű, hogy jelen tudásunk szerint ebből nem lesz világjárvány – mondta Rusvai Miklós víruskutató, hozzátéve: a vírus hordozói nem a hagyományos rovarevő denevérek, hanem olyan gyümölcsfogyasztó denevérek, amik csak Délkelet-Ázsiában élnek. Ezekről tevődik át alkalomszerűen emberekre, és okoz nagyon súlyos megbetegedést, ami lázzal, légzési zavarokkal és agyvelőgyulladással jár, ami kómához vezet, és sajnos a diagnosztizált esetek jelentős részében halállal végződik. Valószínűleg nagy a tünetmentes fertőzöttek száma is. De akiknél diagnosztizálják a betegséget, azoknak körülbelül a fele meghal.

Ez a betegség nem gyógyítható, de túl lehet élni, tehát a vírusfertőzések ellen gyógyszer nincsen. A szervezet immunrendszere kell, hogy leküzdje a megbetegedést, ez körülbelül egy kéthetes folyamat,

és sajnos a gyógyultak egy részében is járhat agyvelő-károsodással, illetve különböző egyéb idegrendszeri tünetekkel, a tudatzavartól kezdve a kényszermozgásokig – hangsúlyozta.

„Ez a vírus emberről emberre nagyon-nagyon ritkán terjedhet, nagyon szoros kapcsolat kell hozzá, de olyan intenzív, ragályos terjedéset nem figyelték meg, mint a koronavírus esetében”

– mondta Rusvai Miklós. A denevérek az Ebola-láztól kezdve nagyon sok más betegséget is terjeszthetnek. A nálunk élő denevérek például a veszettségvírust is hordozhatják, tehát nagyon sok fertőző betegséget terjeszthetnek, ahogy az élőhelyüket egyre intenzívebben zavarja meg az ember. Tehát a sok erdőirtás sajnos oda vezet, hogy egyre több a kontaktus a denevérek és az emberek között, főleg a trópusokon, ezért van az, hogy számos betegségük átterjedhet emberre is – tette hozzá Rusvai Miklós víruskutató az InfoRádióban.