Nem sok jót jósol a NATO-nak Donald Trump, ha nem vesz részt vele együtt a Hormuzi-szoros iráni blokádját megtörő tengeri műveletben. Az amerikai elnök legkevesebb hét országot szólított fel – nem csak a szövetségből, de például Kínát, Japánt és Dél-Koreát is –, hogy segítsenek a létfontosságú olajszállítási útvonal megnyitásában.

A NATO-szövetségesek elutasítóan reagáltak Trump ötletére.

Volt, aki arra emlékeztetett – ezúttal –, hogy a szövetség kizárólag védelmi jellegű, bár korábban Afganisztánban is bevetették, és Moszkvában is többször elhangzott, hogy Ukrajnában valójában a NATO-val harcolnak.

Németország közölte, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli háborúnak semmi köze a NATO-hoz és Berlin nem vállal részt abban, hogy katonai eszközökkel kényszerítsék ki a szabad áthaladást. Keir Starmner brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy országát „nem húzzák bele egy szélesebb háborúba” és hogy „kivitelezhető terven dolgozik más országokkal a szoros megnyitására”. Még Trump legközelebbi brit szövetségese, a Reform-párti Nigel Farage is azt mondta, hogy a szigetországnak ki kell maradnia a háborúból.

A jelentős tengeri szállítási ágazata miatt érintett Görögország is közölte, nem vesz részt a Hormuzi-szorosban tervezett katonai műveletben. Antonio Tajani olasz külügyminiszter pedig azt mondta: Róma szerint meg kell erősíteni a Vörös-tengeri uniós haditengerészeti missziót, de azt szerinte nem lehet kiterjeszteni a Hormuzi-szorosra. A parányi Luxemburg miniszterelnök-helyettese egyenesen úgy fogalmazott: „nem adják be a derekukat az amerikai zsarolás előtt, hogy lépjenek be a háborúba”.

Ezek a közlemények az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői tanácskozása előtt hangzottak el, ahol a vezető témák közt szerepelt a Hormuzi-szoros helyzete.

Közben hétfői hír, hogy a szoroson áthaladhatott egy, a híradásokban „nem iráninak” nevezett tankhajó.

A Karachi pakisztáni zászló alatt halad, és Abu Dzabiban kitermelt olajat szállít. Jelentések szerint eddig 16 tankert ért támadás a körzetben. Hétfő reggel egy posztban az iráni külügyminiszter azt írta, hogy a Hormuz csak az Egyesült Államok, Izrael és szövetségeseik hajói előtt van lezárva és külön megköszönte Pakisztán kormánya és népe szolidaritását.

Abbász Aragcsi azt is megjegyezte Telegram-bejegyzésében, hogy „készek vagyunk bárhol folytatni a háborút, ahol az folyik” és hogy „nem azért nem akarunk tűzszünetet, mert háborút akarunk, hanem azért, hogy ellenségeinknek soha ne jusson eszébe megismételni ezt az agressziót”.

Közben több órán át szünetelt a dubaji reptér forgalma azután, hogy dróntalálat ért egy kerozintartályt, ami kigyulladt és sűrű, fekete füst borította be az eget. Abu-Dzabiban pedig egy palesztin férfi halt meg, amikor rakéta találta el az autóját. Ő volt a hetedik polgári áldozat az emírségek fővárosában a háború kezdete óta.

Jözben Donald Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, az első Trump-elnökség idején az Irán elleni keményebb fellépést sürgető John Bolton azt mondta: az elnök „nem tudta meggyőzni honfitársait arról, miért kellett megtámadni Iránt és ezzel rossz helyzetbe hozta magát”. Bolton szerint van értelme rezsimváltásról beszélni Iránban, de Trumpnak együtt kéne működnie az iráni ellenzékkel ennek elérésére.