Csak a közelmúltban láttak napvilágot az évekkel ezelőtt kezdődött program műszaki részletei. Ezek alapján nyugati szakértőknek sikerült elkészíteniük páncélos grafikai modelljét, ami soha nem látott betekintést nyújt az orosz mérnökök elképzeléseibe.

Az 58 tonnás harckocsi fegyvertornyába állítólag egy 152 mm-es löveget és egy további, 30 mm-es ágyút terveztek. A három fős személyzet azonban nem ezek mellett, hanem a tank első részében, egy páncélozott kapszulában ült volna. Ennek az elrendezésnek az az előnye, hogy a legénység sokkal jobban védett, mivel a helye a lehető legmesszebb van a lőszer- és az üzemanyag-tárolóktól. A tervezők így akarták kijavítani az szovjet/orosz tankok legnagyobb hibáját, azt, hogy a muníciót a kezelők lába alatt tartják, és egy, a tornyot ért találat esetén az könnyen felrobbanhat. Ez magyarázza az Ukrajnában kilőtt orosz harckocsikról készült képeket, amelyeken egy borzalmas belső robbanást követően a tank messzire repült fegyvertornya látható.

So let me get this straight! Everything is going to plan!
Five Russian tanks (two T-62M and three T-72B) looking mighty fine. Serviced by the Ukrainian Armed Forces!?? pic.twitter.com/NUYWTHLs1r

— Challenger Tank In Ukraine???? (@ChallengerInUA) March 10, 2025

A kiszivárgott információk szerint a T-95-öt fejlett, többrétegű kompozit páncélzattal, valamint a „Drozd-2” aktív védelmi rendszerrel és a „Relikt” nevű, új generációs robbanóanyagot tartalmazó modulokkal (ERA) látták volna el. Nyilván a tervezők minden elérhető eszközt fel akartak használni a tank teljes körű védelme érdekében. Legalábbis erre utal a rétegelt és a robbanó páncélzat, továbbá a közeledő lövedékeket, rakétákat megsemmisítő aktív elhárító rendszer együttes használata.

Figyelemre méltó a rendkívül erős fegyverzet is. A 152 milliméteres harckocsi löveg feltehetően minden nyugati tankot képes lett volna megsemmisíteni, méghozzá akkora távolságból, ahonnan azok még nem tudtak volna támadni. A kiegészítő, 30 millimétere gépágyú pedig az ellenséges lövészpáncélosok, vagy harci helikopterek ellen lehetett volna hatásos, míg a gyengén védett célokat egy, a gépágyú felett elhelyezett, könnyű géppuskával támadhatták.

A rendkívül ambiciózus fejlesztést azonban a 2008-ban leállította az orosz hadvezetés, a tábornokok ugyanis túl bonyolultnak és drágának találták az új szuper harckocsit. Helyette valami egyszerűbb és olcsóbb, de hasonlóan innovatív páncélos létrehozását szorgalmazták. Ez lett később a T-14 Armata, ami lényegesen könnyebb és technikailag egyszerűbb konstrukciónak ígérkezett. Elhagyták a hatalmas, 152 milliméteres ágyút és megelégedtek a rendszerben lévő 125 milliméteres löveg továbbfejlesztésével. A gépágyút is lecserélték egy távirányítású nehéz géppuskára, amit elégségesnek tartottak könnyebben páncélozott járművek és az alacsonyan szálló helikopterek, csatarepülők ellen.

Viszont megtartották a T-95 egyedül álló elrendezését, vagyis azt, hogy a személyzet a harckocsitest első részében, egy erősen páncélozott kazamatában foglal helyet. A bal oldalon a vezető, középen a lövegirányzó, mellette pedig a parancsnok ül. A környezetet tévékamerák képei mutatják, amelyek körkörös kilátást biztosítanak. A védettség egyértelműen jobb, mint a többi orosz harckocsiban. Ellenben ha találat éri a gyengébben páncélozott lövegtornyot és megsérülnek a kamerák, akkor a járműben ülők nem láthatnak már semmit. Így akár egy olyan lövés is harcképtelenné teheti a tankot, amely egyébként nem okozna végzetes sérülést sem a fegyverzetben, sem pedig a jármű meghajtásában.

Ám végül a T-14 is túl összetettnek és elfogadhatatlanul drágának bizonyult. Több mint kétszer annyiba került volna, mint a jelenleg legkorszerűbbnek számító T-90-es. Ráadásul az is kiderült, hogy az ősöreg T-72-es részleges modernizálásával még ennél is olcsóbban lehet viszonylag elfogadható harcértékű tankokat gyártani. Mivel az orosz védelmi doktrínában a mennyiség mindig is alapvető szempont volt, a moszkvai hadvezetés úgy gondolja, hogy a gyengébb képességű tankok is megfelelőek, ha elég sok van belőlük. Talán az sem számít, hogy ezekben személyzet szinte biztosan meghal egy jól irányzott gránát, drón vagy rakéta becsapódása után.