Január 20-án új korszak kezdődött az Egyesült Államokban és a világpolitikában is, hiszen beiktatták az Egyesült Államok 47. elnökét, Donald Trumpot. A Fehér Házba négy év után visszatérő republikánus politikus szigorúbb bevándorláspolitikát, az infláció letörését, az olajtermelés fokozását, valamint a béke megteremtését ígérte.

„Amerika aranykora most kezdődik! Ettől a naptól kezdve az országunk virágozni fog és újra tisztelni fogják az egész világon. Minket fog minden nemzet irigyelni. S többet nem engedjük meg, hogy kihasználjanak minket. A Trump-adminisztráció minden egyes napján nagyon egyszerűen Amerikát fogom az első helyre helyezni” – jelentette ki beiktatásakor az új elnök.

Gáza: a félkész béke

Egy nappal Donald Trump beiktatása előtt tűzszüneti megállapodás lépett életbe a gázai háborúban a Hamász és Izrael között. Az addigra már több mint egy éve dúló fegyveres konfliktusban egyiptomi, katari és amerikai közvetítéssel háromlépcsős megállapodást kötöttek a felek, aminek fogolycsere is a része volt. 33 túszt, köztük nyolc holttestet cseréltek ki csaknem kétezer palesztin fogolyért. Februárban azonban a Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy megsértette a tűzszünetet, és nem engedett el több izareli túszt. A fegyvernyugvás második szakaszáról már meg sem kezdődtek a tárgyalások, Izrael pedig márciusban teljes blokád alá helyezte a Gázai övezetetet, nem engedett be segélyszállítmányokat, végül március 18-án az izraeli hadsereg kiterjedt légi- és tüzérségi támadást indított ellene.

Áprilisra súlyos humanitárius válság alakult ki a Gázai övezetben, számos nemzetközi szervezet figyelmeztetett arra, hogy az éhezés egyre elviselhetetlenebb, az izraeli katonák nemcsak élelmiszert, hanem üzemanyagot és gyógyszert sem engedtek be az övezetbe. A Hamász egészségügyi minisztériuma szerint tavaszra a halottak száma meghaladta az ötvenezret. Izrael azonban csak tovább fokozta a nyomást.

Június 12. és 24. között 12 napos villámháború tört ki Izrael és Irán között. Izrael – amerikai segítséggel – csapást mért az az iráni nukleáris létesítményekre, az Iszlám Forradalmi Gárdára, a légvédelemre és lakónegyedekre. Irán válaszul példátlan rakétazáport zúdított a zsidó államra, és csapást mért egy Katarban lévő amerikai támaszpontra. Donald Trump másnap, június 24-én tűzszünetet hirdetett.

Az ENSZ augusztusban hivatalosan is éhínséghelyzetet hirdetett a Gázai övezetben, az első ilyet a Közel-Keleten. A nemzetközi felháborodás is egyre nagyobb volt a gázai civilek helyzete miatt. Szeptember végén Donald Trump amerikai elnök bemutatta a háború befejezését célzó 20 pontos béketervét, aminek lényege, hogy a túszok szabadon engedéséért és a Hamász fegyverletételéért cserébe Izrael kivonul a Gázai-övezetből és egy nemzetközi testületnek adja át az irányítást. A béketerv megvalósításáról nem jött létre átfogó megállapodás, így azt lépésekre bontották, a vitás kérdések rendezését későbbre halasztva. Az izraeli kormány október 9-én jóváhagyta az első fázisról szóló megállapodást. Másnap délben pedig életbe lépett a tűzszünet. A Hamász és Izrael háborújában 66 ezren haltak meg és 170 ezren megsebesültek, 48 túsz máig nem térhetett haza.

Habemus papam!

2025 februárjában kétoldali tüdőgyulladás miatt kórházba került Ferenc pápa. Március 23-án elhagyhatta a kórházat, húsvét vasárnap pedig megjelent a hívek előtt a római Szent Péter téren és boldog húsvétot kívánt. Egy nappal később, április 21-én azonban bejelentették, hogy az egyházfő elhunyt. Temetését öt nappal később tartották. Végakarata szerint a Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A konklávé május 7-én kezdődött el, másnap pedig Robert Francis Prevost amerikai bíborost választotta meg a következő egyházfőnek, aki a XIV. Leó nevet vette fel.

Az új pápa így szólt a Szent Péter téren összegyűlt tömeghez: „Béke veletek! Ez a feltámadt Krisztus békéje, fegyvertelen és lefegyverző béke, alázatos és állhatatos béke. Istentől származik, attól az Istentől, aki mindnyájunkat feltétel nélkül szeret. Még ott halljuk fülünkben Ferenc pápa gyengécske, de mindig bátor hangját, aki húsvét napján megáldotta a világot, az egész világot. Engedjétek meg, hogy folytassam ugyanazt az áldást: Isten szeret bennünket, Isten mindnyájatokat szeret! És a gonosz nem fog győzni!”

Kitört a vámháború

Donald Trump amerikai elnök tavasszal vámháborúba kezdett, azaz büntetővámokat jelentett be más országok importtermékei ellen . Már februárban 10 százalékos vámot vetett ki a kínai, márciusban 25 százalékosat a mexikói és kanadai árukra, majd 30 napra felfüggesztette őket. 25 százalékos autóipari tarifákat is bevezetett és kiterjesztette őket az acél- és alumíniumtermékekre is, majd júniusban megduplázta ezeket a vámokat. Április 2-án aztán eljött a nap, amit az amerikai elnök csak felszabadulás napjaként emlegetett: az Egyesült Államok egyes kereskedelmi partnereire vonatkozóan külön-külön megszabott vámot vetett ki, azokat az országokat büntette így, amelyekkel szemben az USA-nak a legnagyobb kereskedelmi deficitje volt.

„Honfitársaim, ez a felszabadulás napja. 2025 április 2-ára mindig úgy emlékeznek majd, hogy akkor született újjá az amerikai ipar, amikor az ország sorsának alakítását újra kezünkbe vettük, amikor elkezdtük Amerikát ismét gazdaggá tenni” – hangsúlyozta Donald Trump.

A vámok bejelentése sokkhatást okozott a tőzsdéken, a részvénypiacok világszerte zuhantak, pánikhangulat alakult ki. Végül egy héttel később az amerikai elnök közölte: 90 napra felfüggeszti a tarifák alkalmazását. Kína azonban nem kapott haladékot, a kínai termékekre ekkor már 145 százalékos vám volt érvényben, de Kína is 125 százalékra emelte az amerikai termékeket érintő vámokat.

Májusban az USA és Kína tűzszünetet kötött a vámháborúban, Mindkét ország 115 százalékkal csökkente az egymásra kivetett tarifákat, és három hónapos haladékot adott a nézeteltérések tisztázására. Augusztusban újabb 90 napra felfüggesztették az emelt vámok kölcsönös bevezetését. Október közepén újabb csata indult a vámháborúban: Kína exportkorlátozást vezetett be a számos termék gyártásánál nélkülözhetetlen ritkaföldfémekre, emiatt az amerikaiak november elsejétől a meglévő 30 százalékos vámot 130 százalékra tervezték felemelni. Október 30-án Donald Trump amerikai elnök aztán találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és megállapodtak arról, hogy Kína felfüggeszti az exportkorlátozásokat a ritkaföldfémekre, az amerikaiak pedig nem vezetik be a 130 százalékos vámot. A vámháború azonban nem zárult le, hiszen a haladék egy évre szól.

Nem csak Kínával, az Európai Unióval is megállapodott Trump elnök. Július végén jelentették be, hogy az EU exportjára 15 százalékos vám vonatkozik, ugyanakkor az unió amerikai termékekre nem vet ki vámokat, továbbá 750 milliárd dollár értékben vásárol energiát, amerikai fegyvereket is vesz és 600 milliárd dollárt fektet be az Egyesült Államokban.

A júniusi NATO-csúcs is Donald Trumpról szólt. Az amerikai elnök ugyanis elérte fő célját, Spanyolország kivételével a katonai szövetség valamennyi tagállamát rávette arra, hogy 2035-re a GDP öt százalékára növelje a védelmi kiadásait. A tervek szerint 3,5 százalék menne a tényleges katonai kiadásokra, míg további másfél százalék infrastruktúra-fejlesztésre vagy kibervédelemre.

Választási nagyüzem

2025-ben is jó néhány fontos választás volt a világban. Februárban előre hozott szövetségi választást tartottak Németországban, amit a CDU/CSU nyert. Koalícióra a korábbi kormánypárttal, a szociáldemokrata SPD lépett, és Friedrich Merz került a kancellári pozícióba.

Májusban Nicusor Dan, a középutas, mérsékelt, EU-barát független jelölt nyerte meg a külföldi beavatkozás miatt megismételt román elnökválasztást. Ellenfele, a szélsőjobboldali, magyarellenes AUR jelöltje, George Simion volt. Az elnökválasztás után lemondott a szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu. Az új kormányfő Ilie Bolojan lett, aki a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotta koalíciós kabinetet vezeti.

Júniusban újraválasztották a világ legnépesebb országának, Indiának a miniszterelnökévé Narendra Modit. Ugyancsak júniusban lett Lengyelország elnöke a konzervatív, a Jog és Igazságosság Párt által támogatott, de független Karol Nawrocki. Donald Tusk lengyel miniszterelnök így továbbra is arra kényszerül, hogy olyan államfővel dolgozzon együtt, aki kritizálja a munkáját.

Csehországban októberben tartottak parlamenti választást, ahol az Elégedetlen Polgárok Akciója, azaz az ANO kapta a legtöbb szavazatot. Orbán Viktor szövetségese, Andrej Babis kormányfő a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia és a jobboldali Autósok Magukért párttal alakít kormányt.

Franciaországot több kormányválság rázta meg 2025-ben. Szeptemberben elbukott Francois Bayrou kisebbségi kormánya, miután 44 milliárd eurós megszorító csomagot terjesztett elő. Emmanuel Macron elnök Sebastien Lecornut nevezte ki utódjául. Lecornu mindössze 27 napig maradt hivatalában: lemondott, miután kabinetjét már 14 óra után heves bírálatok érték. Az elnök ugyanakkor 4 nap múlva újra őt bízta meg kormányalakítással.

Szerbiában nem volt választás, holott komoly tüntetéseken követelték azt. A 2024. novemberi újvidéki pályaudvar-katasztrófa óta folyamatosak a tömegdemonstrációk az országban. A tüntetők már nem csak a tragédia felelőseinek megbüntetését követelik, hanem teljes átláthatóságot, demokratikus reformokat és előre hozott választásokat. A tüntetések és az arra adott rendőrségi válaszok is egyre erőszakosabbak lettek az év során. De Aleksandar Vucic elnöknek nem csak ez okozott fejfájást: ősszel életbe léptek az orosz tulajdonú szerbiai olajipari cég, a NIS elleni amerikai szankciók, így leállt az ország olajfinomítója.

Viharos külpolitika

Magyarország külpolitikája 2025-ben is szült bírálatokat. Áprilisban komoly nemzetközi figyelmet és vitát váltott ki, hogy, Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. A Nemzetközi Büntetőbíróság ugyanis népirtás gyanúja miatt elfogató parancsot adott ki ellene. Magyarország nem sokkal ezután kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, a kormány szerint a testület politikailag motivált szervezetté vált.

November elején Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány több tagja is Washingtonban tárgyalt az amerikai elnökkel és kabinetjének tagjaival. A felek megállapodtak, hogy Magyarország mentesül az amerikai szankciók alól, és továbbra is vásárolhat orosz kőolajat és földgázt. A miniszterelnök szerint nukleáris, hadi, űripari és pénzügyi egyezséget is kötöttek, az Egyesült Államok pénzügyi védőpajzsot biztosít Magyarországnak.

Néhány nappal később Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország csak egyéves mentességet kapott az orosz olajszankciók alól. December elején pedig az amerikai elnök azt közölte: nem ígért pénzügyi védőpajzsot a magyar miniszterelnöknek, pedig ő ezt kérte tőle.

November végén Orbán Viktor Moszkvába látogatott, és tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

A magyar kormány 2025-ben is felszólalt az orosz energiahordozók vásárlása mellett, hiszen májusban az Európai Bizottság bejelentette, hogy az EU 2027-ig teljesen leállítja az orosz gáz és olaj importját, és fokozatosan kivezeti az orosz atomenergiát. Decemberben aztán a Tanács és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetéséről 2026 végéig. A magyar kormány ellenezte Ukrajna további uniós támogatását, ezért nem fogadta el azt a dokumentumot tavasszal, amit minden más tagállam aláírt. Tartózkodott akkor is, amikor a Tanács Ukrajna csatlakozási folyamatának további felgyorsítására kérte a bizottságot. A kabinet nem támogatta az Oroszország elleni újabb uniós szankciókat, de a zárolt orosz vagyon Ukrajna javára fordítását sem, és következetesen a béke fontosságát hangsúlyozta.

Ukrajnában nem hallgatnak a fegyverek

2025-ben az orosz–ukrán háború a harmadik évébe lépett.

Oroszország, ha lassan is de folyamatosan előrenyomult a frontvonalon. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az orosz erők 2025-ben csaknem ötezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el Ukrajnában. Az ukrán védelem helyenként, például Kupjanszknál visszaszorította az orosz egységeket, de tartósan nem tudta megállítani az orosz előrenyomulást. Az év második felében különösen véres csaták dúlták Pokrovszknál, hónapokig tartó ostrom után Oroszország végül decemberben elfoglalta a várost.

2025-ben egyre gyakoribbá és erőteljesebbé váltak a dróntámadások, mindkét fél rendszeresen alkalmazta őket.

Az év során folyamatos és intenzív diplomáciai munka zajlott a béketeremtés érdekében, az Egyesült Államok pedig kulcsszerepet játszott ebben, bár sokszor változtatta az álláspontját. Az amerikai elnök februárban kilátásba helyezte, hogy olyan megállapodást kötne Ukrajnával, amelynek értelmében az ország ritkaföldfémekkel fizetne az amerikai segítségért. A megállapodás azonban első nekifutásra nem jött létre, Donald Trump és alelnöke szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "tiszteletlenül" viselkedett, és két hétre felfüggesztették az amerikai katonai segélyt és a hírszerzési értesülések megosztását Kijevvel. Ezt látva nemzetközi csúcstalálkozót tartottak Londonban, amelyen 16 ország létrehozta az Ukrajnát támogatni képes és hajlandó „tettrekészek” koalícióját.

Júliusban Donald Trump ismét leállította Ukrajna katonai támogatását, ám azután, hogy Moszkva nem mutatott hajlandóságot a békére, megállapodott Mark Rutte NATO-főtitkárral, hogy az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvereket, amelyek árát a katonai szövetség megtéríti, a fegyverzet eljuttatását pedig a NATO koordinálja.

Augusztusban aztán Trump elnök az alaszkai Anchorage-ben egy amerikai katonai bázison tárgyalt az orosz elnökkel az ukrajnai háború befejezéséről. „Ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, meg kell szüntetnünk az orosz–ukrán konfliktus összes alapvető gyökerét, elsődleges okát, és ezt már többször is elmondtuk, figyelembe kell vennünk Oroszország minden jogos aggályát, és vissza kell állítanunk a biztonsági egyensúlyt Európában és az egész világban, és egyetértünk Trump elnökkel abban, hogy természetesen Ukrajna biztonságát is biztosítani kell. Természetesen készen állunk arra, hogy ezen dolgozzunk” – mondta Vlagyimir Putyin

A konstruktív hangvétel ellenére az egyeztetés eredmény nélkül zárult, a béketeremtés, úgy tűnt, megfeneklett.

Donald Trump amerikai elnök szeptemberben az Ukrajnát támogató európai országok csúcstalálkozójába telefonon bekapcsolódva kijelentette: Európának fel kell hagynia az orosz olaj vásárlásával, és gazdasági nyomást kell gyakorolnia Kínára, amiért az finanszírozza Oroszország háborús erőfeszítéseit. Októberben pedig szankciókat jelentett be orosz olajipari cégek ellen, hogy így vegyék rá a békére az orosz vezetést.

Ugyancsak októberben közölte Donald Trump, hogy hamarosan Budapesten tárgyal majd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a háború befejezéséről.Egy héttel később azonban, miután a két ország külügyminisztereinek egyeztetésén nem történt érdemi előrelépés, az amerikai elnök bejelentette, hogy a találkozóra a „közeljövőben” nem kerül sor.

Közben az ukrán vezetésnek komoly belpolitikai válságokkal is meg kellett küzdenie, júliusban a parlament törvényben helyezte a főügyészség irányítása alá a független korrupcióellenes nyomozóhivatalt és ügyészséget, ami után – a háború kipattanása óta először – tömegtüntetések kezdődtek Ukrajában. A parlament végül visszaállította a korrupcióellenes szervek függetlenségét. Novemberben kiterjedt korrupciós hálózatot lepleztek le az energetikai szektorban, a botrány miatt a kormány több tagja és Volodimir Zelenszkij elnök legbizalmasabb munkatársa, az elnöki irodát vezető Andrij Jermak is lemondásra kényszerült.

Ekkor szivárgott ki az a 28 pontos béketerv, amit az Egyesült Államok vezetése állított össze a háború lezárására. A javaslatról az Egyesült Államok Ukrajna és Oroszország képviselőivel is többször tárgyalt, és 20 pontossá szükítették. A terv része, hogy Ukrajna területekről mondjon le és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Utóbbiba Kijev hajlandó beleegyezni, ha nyugati biztonsági garanciákat kap az Oroszországgal folytatott háború lezárásához.