Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Rekordot döntött a német hadsereg fenyegetettsége

A katonai elhárítás szerint minden eddiginél magasabb a Bundeswehr fenyegetettségi szintje. A német hadseregnek mindenekelőtt kémtevékenységgel, szabotázsakciókkal, valamint saját sorain belül a szélsőjobboldal erősödésével kell szembenéznie.

Mindezt az az éves jelentés tartalmazza, amelyet a Katonai Elhárító Szolgálat (MAD) most hozott nyilvánosságra. A fenyegetés "nagyobb, mint valaha" - összegezte a beszámoló, utalva arra, hogy a korábbiaknál jóval több kémkedési és szabotázskísérlet történt. A jelentés szerint elsősorban Oroszország a "felelős".

A német fegyveres erőkön belül ugyanakkor a jobboldali szélsőségesség is növekszik.

A külföldi hírszerző szolgálatok minden rendelkezésükre álló eszközt bevetnek a Bundeswehr tevékenységével kapcsolatos információk beszerzése, befolyásuk erősítése, a dezinformációk terjesztése és országuk érdekeinek érvényesítése érdekében. Néhány külföldi hírszerző szolgálat még a merényletektől vagy az emberrablástól sem riad vissza – állította a MAD.

A jelentés szerint a külföldi hírszerző szolgálatok munkája alapvetően három pilléren nyugszik, mégpedig az információgyüjtésen, a befolyásoláson, továbbá a végrehajtáson. Ez utóbbival kapcsolatban mindenekelőtt a szabotázsakciókat említette. Ebből kiindulva a jelentés úgy értékelte, hogy a német hadsereg az ország egyik legsebezhetőbb intézménye. A kémkedés és a szabotázs Németország, illetve a Bundeswehr ellen nagyobb méretű, mint valaha.

Példaként említette a beszámoló

annak a lehallgatott beszélgetésnek a nyilvánosságra kerülését, amelyet a légierő tisztjei folytattak a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő esetleges szállításáról.

A MAD szerint a hadsereg ellen irányuló hírszerzési akciók fő felelőse Oroszország és Kína. Az orosz hírszerzésre nagy nyomás nehezedik a siker érdekében. Hírszerző szolgálataiknak jelentős érdekük fűződik azokhoz az információkhoz, amelyek alapján „taktikai előnyt” biztosíthatnak a harctéren.

A német hírszerző szolgálat kémelhárítási egysége évek óta rekordszámú gyanús incidenst regisztrál – fogalmazott a MAD elnöke a jelentésben. Az idézet Martina Rosenberg szerint a kémkedés ismét a potenciális katonai konfliktusokat előkészítő cselekménnyé vált. Középpontjában azok az információk állnak, amelyek a csapatok létszámáról, a fegyverrendszerekről, a parancsnoki és irányítási struktúrákról, valamint a bevetési döntésekről szólnak.

A MAD-jelentés kitér arra is, hogy a német hadseregen belüli jobboldali szélsőségesség is növekvő fenyegetést jelent. Az ehhez fűződő, 2024-ben feltárt új esetek száma 34 százalékkal nőtt az előző évi hasonló adatokhoz viszonyítva.

A szolgálat tavaly a szélsőségesség különböző területein 524 új gyanús esetet regisztrált.

Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×