Infostart.hu
eur:
389.11
usd:
336.19
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Egy elmosódott új autó egy bemutatóteremben.
Nyitókép: Getty Images/Fahroni

Döntött az EU: kiderült, mi lesz a benzines és dízel autókkal 2035 után

Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.

Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem nullára kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást, hanem 90 százalékkal kell csökkenteniük a 2021-es szinthez képest.

Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta, az Európai Bizottság „pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést” választott, amely egyúttal „életmentő” lehet az európai autóipar számára.

2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, de az utóbbi egy évben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében. A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny a kínaiakkal, valamint az, hogy a vártnál lassúbb az elektromos járművek térnyerése.

A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus – köztük a plug-in hibridek és a dízelautók – 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, ha a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a gyártók, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik.

Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak. Ezek között szerepel az úgynevezett "szuperkreditek" bevezetése a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében, amelyeknek az értékesítését 1,3-as szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.

A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére.

Az elektromos járművek iránti kereslet élénkítése érdekében a közepes és a nagyvállalatokat köteleznék flottáik „zöldítésére”: a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.

Végül az EU 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat.

Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza.

Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, Azerbajdzsánt támadás érte - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Csapásokat zúdítanak az Öbölre, légicsata volt Katar felett, Azerbajdzsánt támadás érte - Percről percre az iráni háborúról csütörtökön

Izrael szárazföldi inváziót kezdett Libanon déli részén, a harcok folyamatosak a Hezbollah erőivel. Emellett limitált katonai műveletet folytatnak Szíriában is, Daraá térségében. Izraeli hírszerzési források szerint a jemeni húszik is beszállhatnak hamarosan a háborúba, Szaúd-Arábia már készül a támadásra, ellentámadásra. Amerika és Izrael is legalább még egy, de inkább még két hétig tartó háborúzásra készül a Közel-Keleten. A katari légierő iráni bombázókat lőtt le a légtérben, a nap folyamán pedig rakétatámadás érte Dohát, illetve Bahreint és Izraelt is. Délelőtt a semleges kaukázusi Azerbajdzsán területét is iráni támadás érte. Iszmail Baghei, Irán helyettes külügyminisztere megfenyegette az Európai Uniót. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni, közel-keleti háború csütörtöki fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×