Infostart.hu
eur:
359.09
usd:
313.2
bux:
140857.32
2026. július 16. csütörtök Valter
Egy elmosódott új autó egy bemutatóteremben.
Nyitókép: Getty Images/Fahroni

Döntött az EU: kiderült, mi lesz a benzines és dízel autókkal 2035 után

Az Európai Unió enyhített kedden az új gyártású belső égésű motorok – benzin- vagy dízelüzemű autók – forgalomba hozatalának 2035-től tervezett tilalmán, hogy támogassa a nehéz helyzetben lévő európai autóipart.

Az új javaslat szerint az autógyártóknak 2035-től nem nullára kell csökkenteniük a kipufogógáz-kibocsátást, hanem 90 százalékkal kell csökkenteniük a 2021-es szinthez képest.

Stéphane Séjourné iparpolitikáért felelős uniós biztos hangsúlyozta: az EU klímacéljai változatlanok maradnak. Mint mondta, az Európai Bizottság „pragmatikus, mégis a klímacélokkal összhangban álló megközelítést” választott, amely egyúttal „életmentő” lehet az európai autóipar számára.

2023-ban fogadták el az EU-ban azt a jogszabályt, amely 2035-től gyakorlatilag megtiltja az új benzines vagy dízelautók forgalomba helyezését, de az utóbbi egy évben az autógyártók és támogatóik erős nyomást gyakoroltak Brüsszelre a szabályozás enyhítése érdekében. A gyártók indoklása szerint az ágazatot súlyosan érinti a verseny a kínaiakkal, valamint az, hogy a vártnál lassúbb az elektromos járművek térnyerése.

A módosítás értelmében több környezetszennyező járműtípus – köztük a plug-in hibridek és a dízelautók – 2035 után is forgalomba hozhatók korlátozott számban, ha a gyártók szén-dioxid-kreditekkel kompenzálják ezek kibocsátását. Az egyik kompenzációs forma, hogy olyan acélt használnak a gyártók, amelynek előállítása alacsony szén-dioxid-kibocsátással jár, egy másik pedig az e- és bioüzemanyagok piacra kerülő mennyiségéhez kötődik.

Az Európai Bizottság emellett több olyan kiegészítő intézkedést is bemutatott kedden, amellyel támogatja az autóipart, de ezek még az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Tanács jóváhagyására várnak. Ezek között szerepel az úgynevezett "szuperkreditek" bevezetése a 4,2 méternél rövidebb, mérsékelt árú, az EU-ban gyártott elektromos autók esetében, amelyeknek az értékesítését 1,3-as szorzóval vennék figyelembe a kibocsátási célok teljesítésénél.

A javaslat szerint csökkentenék továbbá a kisteherautókra vonatkozó 2030-as kibocsátáscsökkentési célt 50 százalékról 40 százalékra, valamint több időt adnának a tehergépjármű-gyártóknak saját 2030-as céljaik elérésére.

Az elektromos járművek iránti kereslet élénkítése érdekében a közepes és a nagyvállalatokat köteleznék flottáik „zöldítésére”: a cégek által vásárolt új járművek legalább 30 százalékának zéró vagy alacsony kibocsátásúnak kell majd lennie úgy, hogy az arány országonként eltérő lesz, a gazdagabb tagállamokban magasabbak lesznek az elvárások.

Végül az EU 1,5 milliárd eurónyi kamatmentes hitellel támogatja az európai akkumulátorgyártókat.

Az uniós adatok szerint a közúti közlekedés az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 20 százalékáért felelős, és utóbbinak 61 százaléka a személyautók kipufogógáza.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

Pluszban zártak az amerikai tőzsdék

A részvénypiaci hangulat jelenleg rendkívül törékeny, az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata befolyásolja elsősorban most a tőzsdéket; ezen felül a negyedéves gyorsjelentések is hozzátesznek valamennyit a képhez, bár ez inkább a tengerentúli piacokra igaz. Az Iránnal szembeni újabb amerikai csapások és a tengeri blokád hatására gyengén alakult a kereskedés ma Európában, ez alól a magyar tőzsde sem volt kivétel. Az USA-ban a chipgyártókra, félvezető-gyártókra komoly nyomás nehezedett, de az indexek ezt könnyen ledolgozták, a három nagy pluszban zárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×