Infostart.hu
eur:
386.14
usd:
329
bux:
0
2025. december 31. szerda Szilveszter
Donald Trump amerikai (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai-orosz csúcstalálkozó helyszínén, az Elmendorf-Richardson katonai bázison, az alaszkai Anchorage-ben 2025. augusztus 15-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik pool/Gavriil Grigorov

MAT-elnök: hosszú évekbe telhet az ukrajnai béke megteremtése

Donald Trump amerikai elnök elkötelezett a béke mellett, Vlagyimir Putyin orosz elnök viszont a jelenlegi feltételek mellett nem szeretne békemegállapodást kötni – mondta el Csóti György, a Magyar Atlanti Tanács elnöke az InfoRádióban.

A vámháború és az orosz-ukrán háború megoldása határozta meg leginkább az amerikai elnök második ciklusának első évét – mondta az InfoRádióban a Magyar Atlanti Tanács elnöke, Csóti György. Mint fogalmazott, az orosz-ukrán háború igazából egy proxyháború, hiszen az Egyesült Államok és Oroszország között zajlik egy harmadik hadszíntéren. Van, aki szerint hosszú távon csak tűzszünet lehetséges, a békekötés pedig még évekbe is telhet, ha egyáltalán ezt néhány éven belül meg lehet oldani.

Fontos szerinte még az is, hogy a vámháború és egyéb gazdasági kérdések milyen szinten befolyásolják Európát. Csóti György ezzel kapcsolatban hozzáfűzte: „eléggé össze vagyunk kötve” a német gazdasági élettel, és igen hátrányosan érint minket, hogy Németország az egyik legnagyobb elszenvedője a vámháborúnak, aminek belátható időn belül egyértelmű vesztese lesz az Európai Unió is, miközben az Egyesült Államok pedig egyértelműen nyertese a folyamatnak. Igaz, Amerikának súlyos gondjai vannak, mert túlságosan felnőtt mellé Kína, sőt, most már szinte egyenrangú partner a gazdaságban – tette hozzá az elnök.

Az már egyértelmű, hogy Donald Trump elkötelezett a béke mellett, Vlagyimir Putyin viszont Csóti György szerint egyáltalán nem szeretne békét ezen feltételek mellett. Az orosz elnöknek „keményebb és távlatibb célkitűzései vannak”, elsősorban a területszerzést illetően. Nincsen egyértelmű közös álláspont, a tűzszünet elérésével kapcsolatban viszont szerinte majdnem mindenki optimista.

A végleges béke megkötését és kialakítását illetően viszont nagyon eltérőek a vélekedések

– tette hozzá az elnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

Olyan változás jön év elején, ami kihatással lesz a magyar áramköltségekre is

A 2026. január 1-jén hatályba lépő karbonvám (CBAM) hatására jelentősen emelkedhet a nem EU-tag balkáni államokból és Ukrajnából származó, nagyrészt szénerőművekben megtermelt villamos energia magyarországi behozatalának ára. Amint a CBAM hatályba lép, az általa okozott költségnövekedés egyik napról a másikra jelentősen csökkentheti az EU balkáni eredetű villamos energia iránti keresletét, ezzel egyben egy kulcsfontosságú exportbevételi forrástól is elvágva az érintett országokat, és végül arra kényszerítheti az érintett kormányokat, hogy bezárják a rendkívül szennyező és egyre inkább gazdaságtalan széntüzelésű erőműveiket. Értékelések szerint, hacsak a villamosenergia-ágazatra vonatkozó szabályokat nem finomítják, a karbonvám az egész európai árampiaci integrációt és az ellátásbiztonságot is veszélyeztetheti.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×