Infostart.hu
eur:
382.63
usd:
326.65
bux:
124509.56
2026. január 22. csütörtök Artúr, Vince
BGM-109 Tomahawk cirkálórakéta
Nyitókép: Raytheon

A Pentagon mást mond, mint Donald Trump: Ukrajna mégis kaphat Tomahawk rakétákat?

Sajtóértesülések szerint az amerikai hadügyminisztérium azt közölte a Fehér Házzal, hogy egyáltalán nem csökkenne az Egyesült Államok fegyveres erőinek ütőképessége, ha Ukrajna kaphatna a raktárakban lévő Tomahawk rakétákból.

A CNN hírtelevízió három amerikai, illetve európai illetékesre hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon lényegben nem ellenezné a nagy hatótávolságú cirkáló rakéták átadását. Korábban Donald Trump azzal utasította vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy a Tomahawkokra az USA-nak is szüksége van. Most viszont a katonai vezetés azt közölte: van elég ilyen fegyver, ezért nem gyengülnének az amerikai katonai képességek, ha Ukrajna kapna belőlük.

Volodimir Zelenszkij 2023 óta kér a Nyugattól olyan rakétákat, amelyek hatótávolsága elég nagy ahhoz, hogy mélyen az orosz hátországban lévő célpontokat támadhassanak velük. Az ukrán elnök szerint jelentősen csökkennének az orosz légitámadások, ha el tudnák pusztítani a frontvonalaktól több száz kilométerre lévő a parancsnoki központokat, katonai bázisokat és fegyverraktárakat.

Az orosz olaj- és gázipari létesítmények rombolásával pedig jelentősen csökkennének azok a bevételek, amikből a Kreml a háborút pénzeli.

Az ukrán államfő pár napja jelentette be, hogy az év végéig növelni akarják az orosz energetikai ipar elleni dróncsapásokat. Ezek hatásai már éreződnek, mint arról az Infostart is beszámolt már.

Viszont Vlagyimir Putyin szerint a Tomahawk rakéták szállítása mélypontra taszítaná az orosz–amerikai kapcsolatokat, miközben a háború eszkalációjához vezetne. „Gondolják ezt át!” – üzente. Az orosz elnök azzal érvelt, hogy ezek a fegyverek már Moszkvát és Szentpétervárt is veszélyeztetnék, amit a Kreml nem nézne tétlenül.

Ellenben az Ukrajnát támogató európai kormányok arra emlékeztetnek, hogy Oroszország már bevetette Ukrajna ellen a 9M729 Oresnyik ballisztikus rakétát, ami sokkal nagyobb hatótávolságú, mint a Tomahawk.

Így az amerikai fegyver megjelenése nem felborítaná a jelenlegi erőviszonyokat, hanem éppenséggel helyrebillentené azokat.

Az Army Recognition nyugati elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy a Pentagon mostani bejelentése után Washingtonnak már nagyon nehéz lesz megtagadnia Kijevtől a Tomahawkok szállítását. Főleg, hogy Donald Trump a múlt hónapban határozottan sürgette Friedrich Merz német kancellárt: Berlin adjon végre Taurus szárnyas rakétákat Kijevnek. A német vezetés ezt eddig azzal utasította vissza, hogy a legfontosabb orosz városok ezeknek a fegyvereknek a hatótávolságán belül van, így az ukránok akár meg is támadhatják azokat. Végül a berlini vezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Taurusok átadását a Tomahawk rakéták szállításától teszi függővé. Ha Donald Trump ezt engedélyezi, akkor Friedrich Mercz sem fog tovább akadékoskodni.

KEPD-350 Taurus német cirkáló rakéta. Rendkívüli pontosságú és nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az ukránok már rég óta szeretnének megkapni. Forrás: mil.in.ua
KEPD-350 Taurus német cirkáló rakéta. Rendkívüli pontosságú és nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az ukránok már rég óta szeretnének megkapni. Azonban úgy tudni, hogy Németországban alig 150 darab hadrafogható van belőle, így kérdéses, hány példányt tudnának nélkülözni. Forrás: mil.in.ua

Megfigyelők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a Pentagon állásfoglalása csupán tájékoztató jellegű és egyáltalán nem kötelező érvényű. Vagyis a végső döntés továbbra is az amerikai elnök kezében van. Mindössze annyi változott, hogy az elnök tovább már nem hivatkozhat a katonákra, és nem érvelhet a Tomahawk készletek szűkösségével.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

Gálik Zoltán: olyan „gazdasági fegyver” is van Európa kezében, amit korábban még sosem vetettek be

A Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy hiába húzta be látszólag a féket Donald Trump Grönland-ügyben, az EU-s vezetők mégis megtartják a nem hivatalos csúcstalálkozójukat, aminek akár egy, a közös gazdaság- és védelempolitikára is hatást gyakorló nyilatkozattétel, illetve akár egy EU-Egyesült Királyság közeledés is lehet az eredménye.

Automatikus lesz a január havi rezsistop – Kormányinfó

Rendkívüli érdeklődés övezte a sajtótájékoztatón a rezsistopot, a lakosságnak nem lesz tennivalója az érvényesítéshez, de a végleges csomag kidolgozására a kormány kér még egy hetet. A Nemzeti Petícióra is több kérdés irányult, ugyanígy a Béketanács és Kapitány Istvánt tiszás szerepvállalása is nagy érdeklődést váltott ki.
inforadio
ARÉNA
2026.01.22. csütörtök, 18:00
Palkovics László
mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Trump szerint közel vagyunk a békéhez, fontos találkozók sora lesz ma – Percről percre az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Vlagyimir Putyin közölte: hajlandó csatlakozni Donald Trump úgynevezett Béketanácsához, mi több, az állandó tagsághoz szükséges egymilliárd dollárt is befizetné a Kreml. Az orosz elnök arról is beszélt a moszkvai biztonsági tanács szerdai ülésén, hogy az Egyesült Államokban befagyasztott orosz kintlévőségeket Ukrajna újjáépítésére lehetne felhasználni egy békeegyezmény megkötése után. Putyin továbbá megerősítette: Steve Witkoff elnöki különmegbízott és Trump veje, Jared Kushner csütörtökön Moszkvába érkezik. Mindeközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a svájci Davosba tart, hogy a Világgazdasági Fórum helyszínén egyeztessen ma Trumppal. Szerdán Rusztem Umerov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára tárgyalt Witkoff-fal és Kushnerrel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legutóbbi fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×