Infostart.hu
eur:
362.8
usd:
310.86
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia
BGM-109 Tomahawk cirkálórakéta
Nyitókép: Raytheon

A Pentagon mást mond, mint Donald Trump: Ukrajna mégis kaphat Tomahawk rakétákat?

Sajtóértesülések szerint az amerikai hadügyminisztérium azt közölte a Fehér Házzal, hogy egyáltalán nem csökkenne az Egyesült Államok fegyveres erőinek ütőképessége, ha Ukrajna kaphatna a raktárakban lévő Tomahawk rakétákból.

A CNN hírtelevízió három amerikai, illetve európai illetékesre hivatkozva arról számolt be, hogy a Pentagon lényegben nem ellenezné a nagy hatótávolságú cirkáló rakéták átadását. Korábban Donald Trump azzal utasította vissza Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, hogy a Tomahawkokra az USA-nak is szüksége van. Most viszont a katonai vezetés azt közölte: van elég ilyen fegyver, ezért nem gyengülnének az amerikai katonai képességek, ha Ukrajna kapna belőlük.

Volodimir Zelenszkij 2023 óta kér a Nyugattól olyan rakétákat, amelyek hatótávolsága elég nagy ahhoz, hogy mélyen az orosz hátországban lévő célpontokat támadhassanak velük. Az ukrán elnök szerint jelentősen csökkennének az orosz légitámadások, ha el tudnák pusztítani a frontvonalaktól több száz kilométerre lévő a parancsnoki központokat, katonai bázisokat és fegyverraktárakat.

Az orosz olaj- és gázipari létesítmények rombolásával pedig jelentősen csökkennének azok a bevételek, amikből a Kreml a háborút pénzeli.

Az ukrán államfő pár napja jelentette be, hogy az év végéig növelni akarják az orosz energetikai ipar elleni dróncsapásokat. Ezek hatásai már éreződnek, mint arról az Infostart is beszámolt már.

Viszont Vlagyimir Putyin szerint a Tomahawk rakéták szállítása mélypontra taszítaná az orosz–amerikai kapcsolatokat, miközben a háború eszkalációjához vezetne. „Gondolják ezt át!” – üzente. Az orosz elnök azzal érvelt, hogy ezek a fegyverek már Moszkvát és Szentpétervárt is veszélyeztetnék, amit a Kreml nem nézne tétlenül.

Ellenben az Ukrajnát támogató európai kormányok arra emlékeztetnek, hogy Oroszország már bevetette Ukrajna ellen a 9M729 Oresnyik ballisztikus rakétát, ami sokkal nagyobb hatótávolságú, mint a Tomahawk.

Így az amerikai fegyver megjelenése nem felborítaná a jelenlegi erőviszonyokat, hanem éppenséggel helyrebillentené azokat.

Az Army Recognition nyugati elemzőkre hivatkozva azt írja, hogy a Pentagon mostani bejelentése után Washingtonnak már nagyon nehéz lesz megtagadnia Kijevtől a Tomahawkok szállítását. Főleg, hogy Donald Trump a múlt hónapban határozottan sürgette Friedrich Merz német kancellárt: Berlin adjon végre Taurus szárnyas rakétákat Kijevnek. A német vezetés ezt eddig azzal utasította vissza, hogy a legfontosabb orosz városok ezeknek a fegyvereknek a hatótávolságán belül van, így az ukránok akár meg is támadhatják azokat. Végül a berlini vezetés arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Taurusok átadását a Tomahawk rakéták szállításától teszi függővé. Ha Donald Trump ezt engedélyezi, akkor Friedrich Mercz sem fog tovább akadékoskodni.

KEPD-350 Taurus német cirkáló rakéta. Rendkívüli pontosságú és nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az ukránok már rég óta szeretnének megkapni. Forrás: mil.in.ua
KEPD-350 Taurus német cirkáló rakéta. Rendkívüli pontosságú és nagy hatótávolságú fegyver, amelyet az ukránok már rég óta szeretnének megkapni. Azonban úgy tudni, hogy Németországban alig 150 darab hadrafogható van belőle, így kérdéses, hány példányt tudnának nélkülözni. Forrás: mil.in.ua

Megfigyelők azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a Pentagon állásfoglalása csupán tájékoztató jellegű és egyáltalán nem kötelező érvényű. Vagyis a végső döntés továbbra is az amerikai elnök kezében van. Mindössze annyi változott, hogy az elnök tovább már nem hivatkozhat a katonákra, és nem érvelhet a Tomahawk készletek szűkösségével.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×