Infostart.hu
eur:
373.63
usd:
340.5
bux:
137648.73
2026. november 20. péntek Jolán
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Donald Trump fogadja Orbán Viktor kormányfõt a floridai Mar-a-Lagóban 2024. december 9-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán, MTI/MTVA

Geopolitikai kutató: egy Washington-Budapest-Moszkva tengely is kialakulhat

Kozma Klementina, az MCC Geopolitikai Műhelyének kutatója az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár nem száz százalékos az egyetértés a magyar és az amerikai álláspont között, még sincs jelenleg olyan ország Európában, amelyik hitelesebb helyszín lenne a békecsúcsnak. Pénteken az is eldőlhet, hogy valóban Budapesten valósul-e majd meg a Trump-Putyin találkozó.

A budapesti békecsúcsról is megállapodás születhet pénteken Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor magyar kormányfő washingtoni tárgyalásán – mondta az InfoRádióban a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója.

„Most alapvetően az látható, hogy a két állam, Magyarország és az Egyesült Államok akarata összecseng az orosz-ukrán háborút illetően, mindkettő abban érdekelt, hogy minél hamarabb békemegállapodás jöjjön létre a felek között.

Abban nincs teljes egyezés, hogy milyen eszközökkel lehet rávenni, rákényszeríteni a háborúzó feleket a békekötésre, lévén az Egyesült Államoknak jóval nagyobb a tárháza a meggyőzés, befolyásolás terén”

– jelentette ki Kozma Klementina.

A Trump-adminisztráció mostani politikáján, nevezetesen a szankciós lépéseken is ez látszik, és az elmúlt hetekben meg is indult egy szankciós hullám Oroszországgal szemben – tette hozzá. Amerika a Rosznyeft és a Lukoil cégeket, tehát az orosz energiaszektort igyekszik erősebben szorongatni. Ezzel szemben viszont Magyarország kezében nincsenek ilyen kényszerítő eszközök, mi elsősorban a diplomáciát tudjuk használni.

Azzal kapcsolatban, hogy valóban Budapesten lehet-e a békecsúcs, az MCC kutatója azt mondta: nagy valószínűséggel ez is a november 7-i találkozón fog eldőlni. A döntés indokolt lenne, figyelembe véve az elmúlt évek magyar külpolitikáját, ugyanis folyamatosan amellett álltunk ki, hogy mielőbbi békemegállapodásra van szükség.

„Európában nincs más olyan ország, amelyik hitelesebb helyszín lenne”

– szögezte le. A Trump-Putyin csúcstalálkozó esetleges hozadékairól Kozma Klementina azt mondta, sokan latolgatják, hogy egy új geopolitikai háromszög kibontakozásának lehetünk tanúi. Magyarország gyakran nem ért egyet, sőt szembemegy a brüsszeli politikával, és a magyar álláspont sokkal közelebb áll a jelenlegi washingtoni külpolitikai szemlélethez, törekvésekhez.

Arról is beszélt, hogy Budapest megbízható partnernek minősül a jelenlegi amerikai adminisztráció szempontjából, ugyanakkor a magyar kormány nem vágta el magát Moszkvától sem, lévén jelentős energiakitettségünk van Oroszország felé. Ez egy olyan tényező, ami meghatározza Magyarország álláspontját és lehetőségeit – jelentette ki a kutató, megjegyezve, hogy

„egy Washington-Budapest-Moszkva tengely is kialakulhat, mivel mindkét nagyhatalom vezetője hajlandó Budapesttel, és ami még fontosabb, Budapesten tárgyalni”.

Azt viszont Kozma Klementina is aláhúzta, hogy a magyarok érdemben nem tudnak beleszólni, hatással lenni a békemegállapodás végkimenetelére, illetve arra, hogy milyen alkukat kötnek a nagyhatalmak. Többen is felvetették, hogy a magyar főváros lehet majd Ukrajna Trianonja, de az MCC munkatársa erre azt mondta, szintén nincs ráhatásunk arra, hogy Kijevnek mit kell majd elfogadnia, illetve mit lesz hajlandó elfogadni. Mi csak a helyszínt biztosítjuk.

A Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója szerint a pénteki találkozón a minket sújtó szankciók enyhítése érdekében Orbán Viktor felajánlhatja például Donald Trumpnak a szorosabb védelmi ipari, energiapolitikai együttműködést az Egyesült Államokkal, amibe beletartozhat például a nukleáris energiatermelés, vagy hogy annak fejlesztésében kedvezőbb feltételeket kapnak idehaza az amerikai cégek. Ugyanis Magyarország ilyesmiket tud nyújtani azért cserébe, hogy az USA enyhítse a minket is fenyegető, az orosz energiahordozók miatt kilátásba helyezett terheket.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Zsidai Zoltán Roy: az Airbnb-kereslet mutatja, milyen nagy szükség lenne évi 30 új szállodára Budapesten

Nincs elég minőségi szálláshely a fővárosban – emelte ki Zsidai Zoltán Roy gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője, a Magyar Éttermi Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: olyan szabályozásra lenne szükség, amely kiszámítható pályát ad a rövidtávú lakáskiadásban érdekelt tulajdonosoknak is és a szállodafejlesztőknek is.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

Tisza-kormány: jöhet 3400 milliárd uniós forrás, szigorítják a balatoni építkezéseket

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×