A deficitcsökkentő kormányzati intézkedések sorában kidolgozott nyugdíjreform ellen a legfelsőbb bíróság (ICCJ) emelt óvást. A legfőbb instancia szerint az igazságszolgáltatás függetlensége csorbulna azáltal, ha - a jogszabály előírásai szerint - a bírák és az ügyészek utolsó nettó bérük alig 70 százalékát kapnák meg nyugdíjként a jelenlegi 100 százalék helyett, és nekik is fokozatosan 65 évre emelkedne a nyugdíjkorhatáruk a jelenlegi 48-ról.

Az ICCJ szerint a kormány tervezete 37 korábbi - kötelező érvényű - alkotmánybírósági döntést sért és megkérdőjelezi a jogállamiság alapjait. Augusztus óta több táblabíróság és törvényszék alkalmazottai - akik egyebek mellett éppen azért részesülnek járulékbefizetéseiktől függetlenül különleges nyugdíjban, mert nincs joguk sztrájkolni -

részleges munkabeszüntetéssel, a tárgyalások sorozatos elnapolásával tiltakoznak a nyugdíjazási kiváltságaik csorbítása ellen.

A törvénytervezet indoklásaképpen a miniszterelnök rámutatott: az igazságügyi rendszer működését veszélyezteti az, hogy a bírák és az ügyészek kétharmada "szakmai érettsége teljében", 48 évesen korkedvezménnyel nyugdíjba vonul. Hozzátette: a költségvetést is aránytalanul megterheli, hogy a nyugdíjba vonult bíráknak és ügyészeknek havonta átlagosan több mint 24 ezer lejt (1 millió 840 ezer forint) kell kifizetni.

Az igazságszolgáltatási nyugdíjreform bevezetésére Románia az Európai Bizottság előtt is kötelezettséget vállalt. Dragos Pislaru beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint Románia mintegy 230 millió eurót veszít el a helyreállítási alapból, ha nem lépteti életbe a - járulékbefizetésektől függetlenül, állami költségvetésből fedezett - különnyugdíjak reformját. Az alkotmánybíróság hétfői döntésének jelentős politikai tétje is van.

Bolojan korábban úgy nyilatkozott: kormányának nem lesz hitele újabb reformokat bevezetni, ha az igazságügyi reform alkotmányellenesnek bizonyul. Erre hivatkozva a legnagyobb ellenzéki párt, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a miniszterelnök lemondását követelte az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen hétfői döntése után. Az alkotmánybíróság hétfő esti közleményéből kiderült:

a testület nem tartalmi, hanem formai kifogások miatt adott helyt a legfelsőbb bíróság óvásának.

Azt írták: egy jogszabály kormányzati felelősségvállalással történő hatályba léptetése alkotmányos lehetőség, az eljárás igénybevételének szükségességét a kormány megindokolta. Az sem sérti a jogbiztonság alkotmányos elvét, ha rövid időn belül többször is módosítják a társadalmi élet egy bizonyos területének jogszabályi keretét, az viszont igen, hogy a kormány a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) véleményezése nélkül döntött az ügyben és nem várt a szakmai testület álláspontjára a törvény által megszabott 30 napig.

Nicusor Dan államfő közösségi oldalán azt írta: az igazságszolgáltatási nyugdíjreform továbbra is olyan prioritás Romániában, amelyet a koalíció valamennyi pártja felvállalt. Ez szerinte nem jelent a bírói testülettel való szembehelyezkedést, hanem a politikustársadalom korábbi téves döntéseinek - például a fizetéssel azonos nyugdíj - kijavítása miatt van rá szükség.

"Amint az alkotmánybíróságóság hivatalosan közzéteszi határozatát és annak részletes indoklását, új jogszabályt kell kidogozni, amely a mostani döntés figyelembe vételével társadalmi szempontból méltányos módon szabályozza a bírák és ügyészek nyugdíjazását" - írta bejegyzésében a román államfő.