Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselője sajtótájékoztatót tart Strasbourgban a júniusi választások eredményeképpen létrejövő Európai Parlament (EP) alakuló ülésének napján, 2024. július 16-án.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Döntött az EP jogi bizottsága Magyar Péter és Dobrev Klára ügyében – jön a következő lépés

Az Európai Parlament jogi bizottsága (JURI), zárt ajtók mögött tartott szavazásán, elutasította Magyar Péter, a Tisza Párt EP-képviselőjének uniós parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése iránti kérelmeket.

Az Európai Parlament szakbizottságának titkos szavazásán az EP-képviselők közül hét támogatta a Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését indítványozó kérelmek elfogadását, 18 EP-képviselő a mentelmi jog fenntartása mellett foglalt állást – írta az Euractiv és a Politico is.

Az EP szakbizottsága három kérelem alapján tárgyalta és szavazott Magyar Péter európai parlamenti mentelmi jogának felfüggesztéséről. Az egyik kérelem egy mobiltelefon eltulajdonításával kapcsolatos, a másik kettő pótmagánvádas eljárásban zajló becsületsértési per. A jogi bizottság mindhárom ügyet már kétszer a napirendjére tűzte, az egyik alkalommal Magyar Pétert is meghallgatta.

A Tisza Párt elnöke mentelmi joga felfüggesztésének ügye most a 720 tagú uniós parlament elé kerül.

A szavazásra várhatóan az EP októberi első plenáris ülésen kerül sor.

Mint az Index megjegyzi, a döntésnek így is van súlya: a szakbizottság javaslatait általában az EP jóváhagyja, annak ellenére, hogy egyébként az EP-képviselők dönthetnének úgy is, hogy azt nem fogadják el és másképpen szavaznak, mint ahogy azt a JURI-ban javasolták.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×