Infostart.hu
eur:
391.38
usd:
340.99
bux:
0
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A steel girder from one of the fallen World Trade Center Towers, across the Hudson river from Manhattan. An American Flag is draped over the girder with the Freedom Tower in the background.
Nyitókép: Alex Baxter/Getty Images

Így emlékezik Amerika a napra, ami mindent megváltoztatott: 24 éve történt a New York-i terrortámadás

Ma is megkondulnak a lélekharangok New Yorkban: az al-Kaida által indított szeptember 11-i támadásban csaknem háromezer ember halt meg, és olyan súlyos következményei lettek, amelyek mind a mai napig alakítják a világpolitikát.

New Yorkban minden év szeptember 11-én lélekharangok megkondítása közben olvassák fel a halálos áldozatok neveit. Huszonnégy évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én omlottak össze a World Trade Center ikertornyai New Yorkban az al-Kaida terrorszervezet összehangolt merényletsorozata következtében. Az akkori események az egész világot megrengették, hiszen csaknem háromezer ember halt meg és több mint hatezren sérültek meg az USA-ban. A terroristák négy kereskedelmi utasszállító repülőgépet térítettek el, közülük kettő csapódott be a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba. Egy harmadik gép a Pentagonnak csapódott Washington DC közelében. A negyedik repülőgép Pennsylvania vidéki részén zuhant le, miután a legénység és az utasok megtámadták a fedélzeten tartózkodó terroristákat, megakadályozva, hogy eltaláljon egy másik célpontot, amelyről úgy vélik, hogy a Fehér Ház lehetett.

A terrorakciót az Oszama bin Laden vezette al-Kaida 2004-ben vállalta magára, de már jóval előtte nyílt háborút hirdetett a terrorizmus ellen az Egyesült Államok. Már 2001 októberében megkezdődött Afganisztán inváziója. Amerikai, brit és afgán Egyesült Front erőit vezényelték be az al-Kaida megsemmisítésére és a tálib rezsim eltávolítására, amely a terrorista csoportnak Afganisztánban menedéket adott. A tálib rezsim 2001 novemberében bukott meg.

A 2001. szeptember 11-i események szélesebb körű hatása azt jelentette, hogy a nemzetközi terrorizmus érzékelt fenyegetése uralta a kormányokat és külpolitikájukat.

Két évvel a támadások után döntés született Irak inváziójáról. A Bush-kormányzat azt állította, hogy Irak uralkodója, Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereket fejleszt, amelyek veszélyeztetik a világ békéjét. Miután Szaddámot sikeresen eltávolították a hatalomból, az Egyesült Államok vezette koalíció magára vállalta az ország újjáépítését.

Afganisztánt és Irakot mind a mai napig konfliktusok sújtják, amelyek leginkább a 2001-es New York-i terrortámadás következményei. A támadások hatásai Európában is érezhetők voltak, mivel számos kormány új terrorizmusellenes jogszabályokat kezdett bevezetni a nemzetközi terrorizmus által jelentett fenyegetés leküzdésére. Ez egy történelmi nap volt, amely megváltoztatta a világot, és öröksége a mai napig érezhető.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás az Egyesült Államok szívében történt, egy olyan esemény volt, amelyet az amerikaiak korábban soha nem éltek át ilyen közvetlenül, és katasztrofális hosszú távú következményekkel járt világszerte. Több mint 90 ország vesztette el állampolgárait a támadásokban, köztük 67-en britek voltak.

Címlapról ajánljuk
Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.

Ezek a legjobb ingázóvárosok Budapest környékén

Azt vizsgálták meg, hogy az agglomeráció városai hogyan alkalmazkodnak a hibrid munkavégzés terjedéséhez, és mely települések képesek egyidejűleg biztosítani a kiváló közlekedést, a magas életminőséget és a professzionális munkakörnyezet feltételeit.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Súlyos vita alakult ki a NATO és Amerika között, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Nadav Sosani alezredes, izraeli katonai szóvivő újságíróknak elmondta, hogy részletes hadműveleti tervek vannak az Irán elleni háborúra a következő három hétre, de a későbbekre vonatkozó elképzeléseikkel is rendelkeznek. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×