Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Donald Tusk megválasztott kormányfő programbeszédet tart a szejmben 2023. december 12-én. Donald Tuskot, az október 15-i parlamenti választásokon többségbe került koalíció jelöltjét előző nap választotta meg a lengyel parlamenti alsóház (szejm) kormányfőnek.
Nyitókép: MTI/AP/Czarek Sokolowski

Lengyelország szorgalmazza a NATO 4. cikkelyének aktiválását

Az orosz drónok érkeztével "a politikai helyzet megváltozott", ezért kéri Donald Tusk, hogy azonnal üljenek össze a NATO tagállamai. 19 drónról tudni, amely légteret sértett, Fehéroroszország lehet az indító ország, Minszk viszont arról beszél, ők figyelmeztettek tévelygő orosz drónokra - Moszkva viszont állítja: az orosz eredetre nincs bizonyíték.

A Reuters közlése szerint - mint a Portfolio rátalált - Lengyelország hivatalosan is kéri a NATO-t a negyedik cikkely aktiválására a légtérsértő orosz drónok miatt.

Donald Tusk kormányfő megerősítette három drón elfogását, és valószínűsítette egy negyedikét is, több drón azonban szabadon zuhant le, egyes közlések szerint összesen 19 drón is beléphetett a lengyel légtérben.

Szerinte a teljes politikai helyzet megváltozott a dróneseménnyel, ezért szorgalmazzák a 4. cikkely aktiválását.

Ez a cikkely a NATO azon eljárását tartalmazza, hogy ha egy tagállam területi integritásának, biztonságának, függetlenségének veszélyeztetése megtörténik, a többi tagállamnak kötelező összeülnie a helyzet megvitatására.

Egyelőre az valószínűsíthető, hogy a 19 UAV Fehéroroszországból érkezett, Varsót pedig Kijev figyelmeztette a drónok érkezésére. Minszk erről azt állítja, ők jelezték, hogy tévelygő orosz drónok vannak a levegőben. Moszkva erre annyit reagált: nincs bizonyíték a drónok orosz eredetére.

Szerda délelőtt Donald Tusk a szejmben ismertette a légtérsértésekről szóló információkat. Közölte: a 4. cikkely elindításának kérvényezése egy lépés, amely "csak egy kezdetet jelent", Lengyelország a konzultációk keretében a NATO "határozottan nagyobb támogatását várja el", hiszen "egy konfrontációról van szó, amelyet Oroszország az egész világgal szemben hirdetett" - írja az MTI.

Jelenleg "nem megalapozott az az állítás, hogy háborús helyzetben találtuk magunkat", de Lengyelország szempontjából "a provokáció kétségtelenül összehasonlítatlanul sokkal veszélyesebb az eddigieknél" - fogalmazott Tusk.

"Ez nem a mi háborúnk, ez nem kizárólag az ukránok háborúja, ez egy háború, egy konfrontáció, amelyet Oroszoroszág hirdetett az egész szabad világ felé" - tette hozzá a kormányfő.

Elmondta továbbá: először történt az ukrajnai háború során, hogy a légi eszközök "jelentős része" Fehéroroszország területéről repült be Lengyelországba, nem pedig Ukrajna irányából, amikor ez tévedés vagy "apró orosz provokáció" következményeként történt.

A drónroncsok keresésére mozgósították a hadsereg kötelékében működő önkéntes területvédelmi erőket (WOT) és a rendőrséget. A hatóságok szerda délelőttig összesen 6 drónroncs megtalálását erősítették meg a kelet-lengyelországi Lublini, a kelet-lengyelországi Podlasiei és a közép-lengyelországi Lódzi vajdaságban. A Lublini vajdaságban fekvő Wyryki településen az egyik drón egy lakóház tetejét rongálta meg, senki sem sérült meg.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×