Infostart.hu
eur:
377.68
usd:
316.81
bux:
0
2026. február 11. szerda Bertold, Marietta
A caracasi Francisco de Miranda Tábornok légi támaszpont 2026. január 3-án, egy amerikai támadás után. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutiérrez

Az oroszok bejelentették az ENSZ BT rendkívüli ülését

Izzanak a telefonvonalak a világ nagyhatalmai között.

Emmanuel Macron francia elnök szombaton "békés, demokratikus átmenetet" szorgalmazott Venezuelában, ahol véleménye szerint a nép csak örülhet, hogy megszabadult a Maduro-diktatúrától. Friedrich Merz német kancellár úgy fogalmazott: Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége.

”A hatalmat magához ragadva és az alapvető szabadságjogokat lábbal tiporva Nicolás Maduro súlyosan megsértette a saját népe méltóságát” – írta a francia elnök az X közösségi oldalon.

Az államfő szorgalmazta, hogy Edmundo González Urrutia, a 2024. évi elnökválasztás ellenzéki jelöltje minél előbb valósítsa meg a venezuelai nép akaratát tiszteletben tartó átmenetet.

Röviddel korábban Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter Maduro elfogását a nemzetközi joggal ellentétesnek nevezte, és úgy ítélte meg, hogy az országban

„semmilyen tartós politikai megoldást nem lehet kívülről kikényszeríteni”.

Emmanuel Macron szombaton telefonon tárgyalt Donald Trumppal és Javier Milei argentin elnökkel, valamint üzenetet váltott Luis Inácio Lula da Silva brazil elnökkel is – közölte az államfő környezete.

Friedrich Merz német kancellár, aki szerint Maduro romba döntötte országát, kijelentette, hogy Venezuelának megválasztott legitim kormányra van szüksége.

„Most nincs idő politikai instabilitásra Venezuelában. A szavazóurnák által hitelesített legitim kormányhoz vezető rendes átmenetet kell biztosítani” – áll a kancellár által kiadott közleményben, amelyben azzal vádolta meg Madurót, hogy romba döntötte országát. Hozzátette ugyanakkor: Berlinnek időre van szüksége, hogy eldöntse, jogosnak tartja-e az amerikai beavatkozást.

„A legutóbbi választásokat elcsalták. Ezért világszerte sok ország nem ismerte el az elnökséget” – tette hozzá Merz a 2024. évi elnökválasztásra utalva.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő a X-en közölte: „Spanyolország nem ismer el (...) egy olyan beavatkozást, amely sérti a nemzetközi jogot, mint ahogyan nem ismerte el Nicolás Maduro rendszerét sem”.

Ez az amerikai beavatkozás „a bizonytalanság és a háborús uszítás felé taszítja a térséget”

– tette hozzá a miniszterelnök, „igazságos és párbeszéd útján történő” – átmenetet szorgalmazva.

A spanyol külügyminisztérium szombat reggel felajánlotta, hogy kész közvetítőként fellépni a válság békés megoldása érdekében.

A venezuelai ellenzék vezetője, a Nobel-békedíjas María Corina Machado úgy fogalmazott, hogy González Urrutiának haladéktalanul be kell töltenie az elnöki tisztséget.

Donald Trump amerikai elnök ugyanakkor szombaton kijelentette, hogy az Egyesült Államok átveszi Venezuela irányítását, amíg egy „biztonságos” átmenetre nem kerülhet sor.

Delcy Rodrígez venezuelai alelnök szombaton a védelmi tanács ülésén kijelentette, hogy a kormány kész megvédelmezni Venezuelát, annak természeti erőforrásait, és Nicolás Maduro az „egyetlen elnök”. Az alelnök a televízió által közvetített ülésen Maduro és felesége azonnali szabadon bocsátását követelte.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn közép-európai idő szerint 16 órakor tart rendkívüli ülést Venezueláról – közölte Oroszország új állandó ENSZ-képviselője, Dmitrij Poljanszkij a Telegram üzenetküldő alkalmazásban.

(A nyitóképen: A caracasi Francisco de Miranda Tábornok légi támaszpont 2026. január 3-án, egy amerikai támadás után. Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy amerikai katonák elfogták és repülõgéppel az Egyesült Államokba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, Cilia Florest.)

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Salát Gergely: egy japán–kínai háború szinte világháború lenne – nem lesz egy szép történet a következő egy-két év

Az új japán kormány megalakulásával feszültebb lesz a szigetország és Kína viszonya, de a közvetlen katonai konfliktust mindkét fél szeretné elkerülni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa.

Rubio jön, Vance és Trump talán – Szakértő: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt veszegy müncheni konferencián – február közepén Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügy szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet egyebek mellett a békéről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerségről. Magyarics Tamás (ELTE) emeritus professzor szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen most és épp ide utazik.
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Eljött az igazság pillanata: most kiderül, mennyire lehet bátor az MNB

Eljött az igazság pillanata: most kiderül, mennyire lehet bátor az MNB

Csütörtök reggel publikálja a KSH a januári inflációs statisztikát, mely várhatóan több mint öt év után először mutat majd 3% alatti áremelkedési ütemet. Ez pedig nem csak önmagában nagy esemény, hanem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának következő döntéseit is meghatározhatja. Amennyiben a várakozásoknak megfelelően kedvezően alakul az adat, az akár már február végén megnyithatja a kaput a 6,5%-os alapkamat csökkentésére, de az elemzők szerint legkésőbb márciusban lépni fog a jegybank.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×