Keir Starmer a BBC közszolgálati televíziónak adott évindító interjúban úgy fogalmazott: mindig is az volt az álláspontja, hogy Nagy-Britanniának szorosabb kapcsolatrendszert kell kiépítenie az EU-val, mivel ez megfelel nemzeti érdekeinek. Hozzátette: ha a nemzeti érdekek azt kívánják, hogy Nagy-Britannia „szorosabban illeszkedjen” az EU egységes belső piacához, akkor ezt is fontolóra kell venni.
A munkáspárti brit kormányfő ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy ennek érdekében hajlandó lenne-e ismét lehetővé tenni az EU-állampolgárok megkötések nélküli nagy-britanniai letelepedését és munkavállalását.
Starmer felidézte, hogy London és az EU tárgyalásokat folytat egy kölcsönös „ifjúsági mobilitási programról”, amelynek alapján fiatal brit és uniós állampolgárok korlátozott számban és meghatározott időtartamig élhetnének és tanulhatnának Nagy-Britanniában és az EU-ban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
ez nem jelenti az emberek korlátlan mozgásához fűződő európai uniós szabadságjog újbóli teljes körű érvényesítését Nagy-Britannia részéről, és a brit kormány nem is hajlandó ennek megfontolására.
Starmer kiemelte, hogy London a teljes körű újbóli brit EU-csatlakozás gondolatát is elutasítja, mivel a munkáspárti kormány nem fogja érvényteleníteni a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépésre voksolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás eredményét.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A 2024 júliusában tartott parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány is többször leszögezte, hogy nem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
E célkitűzés eddigi legnagyobb horderejű mozzanataként a brit kormány a múlt hónapban bejelentette, hogy
Nagy-Britannia 2027-től újból csatlakozik az Európai Unió Erasmus diákcsereprogramjához, amelyből a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után szintén kilépett.
Az utóbbi hetekben a brit kormány vezető tagjai – köztük Starmer is – egyre gyakrabban fogalmaztak meg mind élesebb bírálatokat a brexittel kapcsolatban.
A kormányfő a londoni City polgármesterének december elején rendezett hagyományos éves bankettjén felszólalva úgy fogalmazott: a brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született, és egyértelműen elhibázottnak bizonyultak azok az elképzelések, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.
David Lammy miniszterelnök-helyettes nem sokkal később egy interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy „valótlanságokkal házaltak” mindazok, akik azzal éveltek, hogy az ország jól jár majd, ha távozik az EU-ból. Lammy kijelentette, hogy a brexit súlyos károkat okozott a brit gazdaságnak, mivel fontos piacától szakította el Nagy-Britanniát.
