Infostart.hu
eur:
363.13
usd:
308.86
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Csoportkép a résztvevőkről a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozóján a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án. B-j: António Costa, az Európai Tanács elnöke, Isiba Sigeru japán miniszterelnök, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Mark Carney kanadai miniszterelnök, Donald Trump amerikai elnök, Keir Starmer brit miniszterelnök, Friedrich Merz német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Máthé Réka Zsuzsánna: Donald Trump politikája eljelentéktelenítheti a G7-csoportot

Valahogy dűlőre kell jutniuk a világ legfontosabb vezetőinek Donald Trump adminisztrációjával, és döntést kell hozniuk arról, hogy hogyan működjenek együtt – mondta a Kanadában zajló GZ-csúcstalálkozó jelentőségéről Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa.

Kanadában tartják a G7-országcsoport idei csúcstalálkozóját, de az összejövetel különösen alakul, mert Donald Trump amerikai elnök a közel-keleti helyzetre hivatkozva távozott, de közölte, hogy Emmanuel Macron állításával szemben távozásának „semmi köze” egy Izrael és Irán közötti tűzszünettel kapcsolatos teendőkhöz.

Máthé Réka Zsuzsánna, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet tudományos munkatársa szerint mégsem ez az oka annak, hogy az idei csúcstalálkozón nem várható közös álláspont vagy döntés, ugyanis a tagországok között olyan feszültségek vannak, hogy a házigazda kanadai miniszterelnök előre jelezte, nem biztos, hogy el fognak fogadni közös nyilatkozatot. A szakértő szerint hagyományosan fontos döntések szoktak születni elsősorban gazdasági, illetve kereskedelempolitikai kérdésekben, de felidézte, hogy voltak kivételek, például a 2018-ban Donald Trump a korábbi elnöksége idején nem volt hajlandó támogatni a közös állásfoglalást.

„Donald Trump és az adminisztrációja sok szakpolitikai kérdésben szemben áll a többi G7-ország nézeteivel. Nem most fognak ezek a nézetkülönbségek felszínre jönni, de az elsődleges előnye ennek a találkozónak, hogy ebben a formátumban nagyon sokan most találkoznak először egymással, és

valahogy dűlőre kell jutniuk a világ legfontosabb vezetőinek Donald Trump adminisztrációjával, és döntést kell hozniuk arról, hogy hogyan működjenek együtt”

– emelte ki Máthé Réka Zsuzsánna, és jelezte, jelentős volt a személycsere az előző találkozó óta, új a kanadai miniszterelnök, a német kancellár, a japán kormányfő és az amerikai elnök is.

A kutató úgy véli, hogy ebben a helyzetben az Európai Unió szeretné átvenni a vezető szerepet, de szerinte nagyon sok szempontból nem képes átvenni az Egyesült Államok világvezetői szerepét, inkább arról kellene egyeztetni, hogy az unió külpolitikája, energiapolitikája milyen mértékben támaszkodhat az Egyesült Államok támogatására. Fontos kérdés az ukrán–orosz háború sorsa, de fontos üzenetnek tartja – nemcsak az Európai Uniónak, hanem Ukrajnának, illetve Oroszországnak is –, hogy ez a téma kedden kerül napirendre, miközben addigra az amerikai elnök elhagyta a tanácskozást.

Máthé Réka Zsuzsánna azt is fontos üzenetnek tartja, amit Donald Trump megérkezése után nem sokkal mondott, hogy szerinte hiba volt 2014-ben eltávolítani az Oroszországot erről a csúcstalálkozóról, sőt az amerikai elnök el tudja képzelni, hogy a jövőben Kína is részt vegyen a csúcstalálkozón.

A szakértő szerint megkérdőjelezi az egész együttműködés hatékonyságát Donald Trump üzleti alapú, bilaterális kapcsolatokra épülő politikája, mert az Egyesült Államok elnöke azt mondja, hogy külön-külön tárgyal mindenkivel. Ráadásul a G7-tagok egy részének a gazdasági és a politikai súlya is megkérdőjelezhető, Olaszország vagy Japán például nem feltétlenül meghatározó szereplő a világpolitikában, de azt is megemlítette, hogy a hét tagország a világ népességének csak a tíz százalékát képviseli.

Máthé Réka Zsuzsánna szerint a mostani tanácskozásnak inkább az a haszna, hogy a kisebb országok egyeztethetik az álláspontjukat, és úgy véli, erre utal az is, hogy meghívták a találkozóra olyan jelentős országok képviselőit, mint Ausztrália, Brazília, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke, Dél-Korea, Mexikó és India.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×