Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
312.06
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
I Dzsemjong új dél-koreai elnök beszédet mond a dél-koreai nemzetgyűlésben tartott beiktatási ünnepségen, Szöulban 2025. június 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Dél-Korea a hatalmi vákuum után most Donald Trumppal üzletelne

Nagy izgalmak után eldőlt a dél-koreai elnökválasztás: I Dzsemjong, a liberális-baloldali Demokratikus Összefogás Párt jelöltje győzött. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az előre hozott választás okairól, a választás eredményéről és az új államfőre váró feladatoktól is beszélt az InfoRádióban.

Dél-Koreában azért kellett előre hozott elnökválasztást tartani, mert a parlament elmozdította hivatalából Jun Szogjol előző államfőt, aki miután kisebbségbe került a törvényhozásban, tavaly decemberben megkísérelt rendkívüli állapotot bevezetni, de pár óra múltán kénytelen volt visszavonni döntését. A parlament még abban a hónapban felfüggesztette hivatalából a konzervatív államfőt, majd a döntést jóváhagyta a szöuli legfelsőbb bíróság is, amivel az elnök leváltása véglegessé vált.

Az elnökválasztásokon I Dzsemjong, aki az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként indult, a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a kormányzó Néphatalom Pártot képviselő Kim Munszu 41,1 százalékot szerzett. A választói részvétel 79,4 százalékos volt, amire 28 éve nem volt példa, Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez mutatja azt, hogy a dél-koreai társadalom milyen elutasító véleménnyel van a katonai jogrenddel kapcsolatban.

A dél-koreai gazdaságot a belpolitikai történések nem rengették meg, ez a szakértő szerint meg is nyugtatta a társadalmat, de a fizetőeszköz, a von árfolyamának nem tettek jót az események, a befektetői bizalom is megingott, amit Dél-Korea a gazdasági partnereket biztosító delegációk szétküldésével sikeresen kezelhetett, mert a piacok is megnyugodtak az ország körül.

Az amerikai viszony viszont most válhat turbulensebbé, mert ellentmondásos az ország viszonya Donald Trumppal. Az amerikai elnök Dél-Koreára ellen is 25 százalékos vámot vetett ki a kereskedelemben, és a védelmi garanciáért is sokkal komolyabb árat kíván elkérni. „Ez Dél-Koreának természetesen nem olyan kedvező, de nem tud mit csinálni, hiszen Amerika az elsődleges szövetségese, legfontosabb védelmi partnere, illetve Kína után a második legfontosabb gazdasági partnere, ezért érdeke, hogy nyélbe üssenek egy jó üzletet Donald Trumppal, lehetőleg minél hamarabb” – ecsetelte a kutató.

Nagy Angelina azt is kiemelte, hogy az új dél-koreai elnök nem akar előnytelen, elhamarkodott megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és most próbálja feléleszteni a párbeszédet Washingtonnal, mert a dél-koreai belpolitikát hónapokra megbénító hatalmi vákuum miatt eddig nem volt lehetőség a kapcsolatokat kiépíteni Donald Trumppal és az új amerikai adminisztrációval.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Amerika megmentené a kötvénypiacot - Mit szólnak ehhez a befektetők?

Az amerikai pénzügyminisztérium beavatkozásának köszönhetően sikerült megfékezni a globális kötvénypiaci eladási hullámot, aminek hatására a hozamok csökkentek, a dollár gyengült, a részvénypiacok pedig emelkedtek. A szakértők szerint azonban a megnyugvás átmeneti lehet, mivel a strukturális problémák – köztük a 40 ezer milliárd dollárt meghaladó amerikai államadósság – továbbra is fennállnak. Csütörtökön a BÉT-en nem volt kereskedés, de a világ többi részen szokásos nyitvatartás mellett működtek a tőzsdék.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×