Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
I Dzsemjong új dél-koreai elnök beszédet mond a dél-koreai nemzetgyűlésben tartott beiktatási ünnepségen, Szöulban 2025. június 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Dzson Hon Kjun

Dél-Korea a hatalmi vákuum után most Donald Trumppal üzletelne

Nagy izgalmak után eldőlt a dél-koreai elnökválasztás: I Dzsemjong, a liberális-baloldali Demokratikus Összefogás Párt jelöltje győzött. Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója az előre hozott választás okairól, a választás eredményéről és az új államfőre váró feladatoktól is beszélt az InfoRádióban.

Dél-Koreában azért kellett előre hozott elnökválasztást tartani, mert a parlament elmozdította hivatalából Jun Szogjol előző államfőt, aki miután kisebbségbe került a törvényhozásban, tavaly decemberben megkísérelt rendkívüli állapotot bevezetni, de pár óra múltán kénytelen volt visszavonni döntését. A parlament még abban a hónapban felfüggesztette hivatalából a konzervatív államfőt, majd a döntést jóváhagyta a szöuli legfelsőbb bíróság is, amivel az elnök leváltása véglegessé vált.

Az elnökválasztásokon I Dzsemjong, aki az ellenzéki Demokrata Párt jelöltjeként indult, a szavazatok 49,4 százalékát szerezte meg. Fő riválisa, a kormányzó Néphatalom Pártot képviselő Kim Munszu 41,1 százalékot szerzett. A választói részvétel 79,4 százalékos volt, amire 28 éve nem volt példa, Nagy Angelina, a Magyar Külügyi Intézet kutatója szerint ez mutatja azt, hogy a dél-koreai társadalom milyen elutasító véleménnyel van a katonai jogrenddel kapcsolatban.

A dél-koreai gazdaságot a belpolitikai történések nem rengették meg, ez a szakértő szerint meg is nyugtatta a társadalmat, de a fizetőeszköz, a von árfolyamának nem tettek jót az események, a befektetői bizalom is megingott, amit Dél-Korea a gazdasági partnereket biztosító delegációk szétküldésével sikeresen kezelhetett, mert a piacok is megnyugodtak az ország körül.

Az amerikai viszony viszont most válhat turbulensebbé, mert ellentmondásos az ország viszonya Donald Trumppal. Az amerikai elnök Dél-Koreára ellen is 25 százalékos vámot vetett ki a kereskedelemben, és a védelmi garanciáért is sokkal komolyabb árat kíván elkérni. „Ez Dél-Koreának természetesen nem olyan kedvező, de nem tud mit csinálni, hiszen Amerika az elsődleges szövetségese, legfontosabb védelmi partnere, illetve Kína után a második legfontosabb gazdasági partnere, ezért érdeke, hogy nyélbe üssenek egy jó üzletet Donald Trumppal, lehetőleg minél hamarabb” – ecsetelte a kutató.

Nagy Angelina azt is kiemelte, hogy az új dél-koreai elnök nem akar előnytelen, elhamarkodott megállapodást kötni az Egyesült Államokkal, és most próbálja feléleszteni a párbeszédet Washingtonnal, mert a dél-koreai belpolitikát hónapokra megbénító hatalmi vákuum miatt eddig nem volt lehetőség a kapcsolatokat kiépíteni Donald Trumppal és az új amerikai adminisztrációval.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump már látja a békemegállapodást

Donald Trump szerint az ukrajnai háború lezárásáról szóló tárgyalások végső szakaszában járnak. Az amerikai elnök erről Volodimir Zelenszkij társaságában beszélt, amikor floridai rezindenciáján fogadta az ukrán államfőt vasárnap.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×