Infostart.hu
eur:
380.87
usd:
326.49
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
A brit EU-tagság megszűnését (brexit) ellenzők tüntetnek a kilépési folyamat azonnali leállítását követelve az Európai Bizottság brüsszeli székházánál 2019. október 9-én. Nagy-Britannia kilépésének jelenleg érvényes határnapja október 31.
Nyitókép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Újra jöhet a szabad utazás a brit és az európai fiataloknak?

A fiatalok kölcsönös mozgási szabadságáról szóló megállapodás lehetőségére tett utalást a brit kormányfő.

A brit és az európai uniós fiatalok kölcsönös mozgási szabadságáról szóló megállapodás lehetőségére tett utalást szombaton megjelent nyilatkozatában a brit miniszterelnök.

Keir Starmer a The Times című konzervatív napilapnak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy a brit kormány és az Európai Unió hétfői londoni csúcstalálkozója "jelentős horderejű fejlemény" lesz, és ha sikerül megállapodásra jutni a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok szorosabbra vonásáról, azt "a dolgozó emberek a zsebükön is érzik majd, mivel jobban fognak élni".

Starmer kijelentette: a teljes körű, megkötések nélküli kölcsönös letelepedési és munkavállalási szabadságjog helyreállítása az EU-val továbbra is a brit kormány által "vörössel meghúzott határokon kívül esik", de a fiatalok mobilitásának megteremtése nem jelenti a maradéktalan mozgási szabadság újbóli meghonosítását.

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket - mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer többször kifejtette azt az álláspontját, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság ugyanakkor több ízben jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18-30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését.

A munkáspárti brit kormány korábban ezt elvetette, de ez az elutasító álláspont változóban van.

A minap a kormányzó Munkáspárt többtucatnyi törvényhozója is felszólította a kormányt egy ilyen program lehetőségének megteremtésére.

A párt 62 alsóházi képviselője és a felső kamara, a Lordok Háza Labour-frakciójának 11 tagja Nick Thomas-Symondshoz, a brit kormány miniszteri rangú EU-főtárgyalójához címzett levelében azt javasolta, hogy a 30 év alatti brit és uniós állampolgárok "időtartamban és létszámban korlátozott módon ugyan", de egyébként megkötések nélkül ismét szabadon letelepedhessenek, dolgozhassanak és tanulhassanak Nagy-Britanniában és az Európai Unió országaiban.

A legfrissebb felmérések szerint a kezdeményezés rendkívüli népszerű a brit választók körében.

A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov a The Times számára elvégzett, szombaton ismertetett felmérésében kimutatta, hogy a britek több mint 70 százaléka pártolja, és mindössze 17 százaléka ellenzi a fiatalok kölcsönös mozgási szabadságának újbóli megteremtését Nagy-Britannia és az EU között.

Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×