Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter panelbeszélgetésen vesz részt az 51. Világgazdasági Fórumon Davosban 2022. május 23-án, az ötnapos esemény második napján.
Nyitókép: MTI/EPA/Keystone/Laurent Gillieron

Kemény bejelentéssel búcsúzott a távozó német gazdasági miniszter

Két év recessziót stagnálás követi – közölte az idei esztendőre vonatkozó konjunktúrajelentésében a leköszönő gazdasági miniszter, Robert Habeck.

A sajtó előzetesen azt várta, hogy a tavaszi konjunktúrajelentés legalább némelyest derűlátó lehet, és a recesszió az elmúlt két esztendő után nem folytatódik, a gazdaságra a stagnálás időszaka vár, A tavaszi előrejelzést ismertető gazdasági és energiaügyi miniszter szavaiból azonban az óvatos derűlátás sem tűnt ki. Robert Habeck megerősítette, hogy

a kormány a növekedés helyett csak stagnálására számít.

Az elmúlt két évben a német gazdaságot recesszió jellemezte, ebben a tekintetben a stagnálás „halvány” előrelépés, ugyanakkor a mostani adat elmarad az év eleji becsléstől, akkor ugyanis a kormány még 0,3 százalékos „mininövekedésre” számított.

Robert Habeck nem volt derűlátóbb a 2026-os adatoknál sem: a jövő évre a GDP 1 százalékos növekedését jövendölte, miközben az év elején ugyanez az előrejelzés még 1,1 százalékos volt.

A német gazdaság nehéz vizeken evez – idézték a portálok a minisztert, aki utalt arra is, hogy az amerikai vámpolitika nagy mértékben növeli a gazdasági bizonytalanságot, és ezzel párhuzamosan a globális növekedési kilátások is homályosabbá váltak.

„A német gazdaság ismét komoly kihívásokkal néz szembe az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kereskedelempolitikája miatt” – hangsúlyozta Habeck, aki szerint az új amerikai protekcionizmus jelentős közvetlen és közvetett hatással lehet az ország gazdasági növekedésére.

„Németország határozott érdeke, hogy az EU és az USA megoldást találjon a vámkonfliktusra”

– fogalmazott a leköszönő miniszter, és szerinte az unió egysége kulcsfontosságú ennek előmozdítása érdekében.

Az inflációs rátát Habeck idén 2,0 százalékra, jövőre pedig 1,9 százalékra becsülte. 2024-ben 2,2 százalékos volt a pénzromlás üteme.

Utalt arra, hogy a hamarosan hivatalba lépő új kormány adókedvezményekkel és milliárdos beruházásokkal kívánja fellendíteni a gazdaságot, amely két év recesszió után továbbra is válságban van. Az infrastrukturális és klímavédelmi, valamint a védelem erősítését célzó különleges alapok a beruházások és az innováció fontos előfeltételei – jelentette ki Habeck. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pénz önmagában nem oldja meg a problémát, minden attól függ, hogy az új kormány végrehajtja-e a szükséges reformokat. „Ettől függ, hogy a hogy a német gazdaság lendületet kap-e, vagy csak a pénz fogy el” – hangoztatta a miniszter.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×