A jelentés szerint legalább 33 olyan eset ismert, amelyben az ország bíróságai ilyen kényszerintézkedést rendeltek el olyanokkal szemben, akik kifejezték a kormányzattal szembeni álláspontjukat.

A szakemberek felidézték, hogy a 2020-as elnökválasztás után az ellenzék nem ismerte el a hivatalos eredményt, és több hónapig tartó tömegtüntetések kezdődtek, amelyeket a hatóságok erőszakkal elfojtottak, számos embert őrizetbe véve. A pereket a nyilvánosság kizárása mellett tartották meg, és így a jelentés írói szerint felmerül a kérdés, hogy a kényszerbeutalásokat valóban egészségi okok tették-e szükségessé, vagy inkább politikai megfontolások álltak a háttérben.

A szakemberek szerint az érintettek magánzárkában vannak, és egy főorvos "korlátlan hatalma" alatt állnak.

"Büntetés-végrehajtási intézetekben raboskodóktól eltérően határozatlan ideig vannak megfosztva szabadságuktól, és nem tudnak kegyelemért vagy próbaidőre történő szabadlábra helyezésért folyamodni" - tették hozzá. Egyúttal felszólították a minszki vezetést, hogy engedélyezzen jogi képviseletet ezeknek az embereknek.

A jelentés emellett megjegyzi, hogy nyolc embert már elengedtek a pszichiátriai kezelésből, de 25 másik sorsáról nem tudnak. "Nincsenek információk arról, hogy mi történt velük, illetve, hogy hol tartózkodnak" - tette hozzá.