Kevés a gáz Európában a megszokotthoz képest, ami áremelkedéshez vezethet a tél beállta előtt.

A helyzetet elemezve az InfoRádióban Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliókezelője két okot említett:

1. mindenki arra számított, hogy az iráni-amerikai konfliktusnak hamar vége lesz, és újraindulhat a cseppfolyós LNG az öbölből, de nem így lett, pedig lehetett rá számítani, hogy ha lesz LNG, olcsóbb lesz; jön a tél, kell gáz valahonnan, akár drágábban is
2. El Nino: melegebb lehet a tél, kevesebb gázra lehet szükség, ezért is van kevesebb a tározókban.

Ugyanakkor Szőcs Gábor arra is rámutat, hogy az ukrajnai háború kitörése óta 15-20 százalékkal a fogyasztás is lecsökkent, így a tározókat sem kell annyira feltölteni, mint régen.

Energiakrízisről beszélni szerinte most egyáltalán nem indokolt, egyenesen riogatásnak tartja annak ellenére is, hogy az ár emelkedik, a földgázé, az üzemanyagoké és az elektromos áramé is, de olyan nem lesz, mint az ukrajnai háború első időszakában volt, hogy 10-15-szörösére ugrott hirtelen a gázár Európában, most 50 százalékos a növekmény a tavalyi év első 8 hónapi átlagárához képest, a téli ár a tavalyi ár duplája lehet, persze kérdés szerinte is, hogy mennyire terheli meg a gazdaságot az ekkora plusz is árban. Szőcs Gábor szerint nem, mert most GDP-növekedés van alacsony infláció mellett, el fogja bírni a gazdaság.

Hogy a lakossági számlákban azért lehet-e növekedés, illetve hogy a vállalati fogyasztók mire számíthatnak, arról elmondta, lesz hatás, „ha most évesítenénk a jelenlegi gázárat, és mondjuk annyi lenne egy éven keresztül, akkor az GDP-arányosan egy olyan bő 1 százalékos többletterhet jelentene, mint a tavalyi évben. Ez a '22-es energiakríziskor 15-16 százalékos terhet jelentett”.

Világossá tette: Magyarország rendelkezik talán a legnagyobb tárolókapacitással a fogyasztásához képest a földgázban, és Magyarország viszonylag jól is áll a töltöttségi szintekkel, tehát ilyen szempontból az ellátásbiztonság gázoldalról kifejezetten jó. Akik nagyon el vannak maradva és ellátásbiztonsági kérdés felmerülhet, az például Németország – Szőcs Gábor szerint.

A cikk Janovitz Bálint interjúja alapján készült.