Mint arról az Infostart is beszámolt, tavaly december végén egyszerre két, futurisztikus kinézetű kínai katonai repülőgépről is jelentek meg videó- és fényképfelvételek a világhálón. A nyugati szakértőket alaposan meglepték a kínaiak, mivel jószerével még arról sem voltak hitelt érdemlő értesüléseik, hogy egyáltalán zajlanak ilyen programok az ázsiai államban.

A szaksajtó által önhatalmúan J-36-nak elnevezett méretesebb harci gépről azt gyanítják, hogy nagy hatótávolságú, légifölény-vadászrepülő, vagy esetleg csapásmérésre is alkalmas támadógép. Azért a bizonytalanság, mert az új gépről hivatalosan eddig nem közöltek semmilyen információt. Még a típusát sem.

Ugyanakkor a Shenjang Aircraft Corporatipon vállalat kelet-kínai székhelyén, Liaoning tartományban, folyik a kisebb masina, a J-50-es berepülése is. Mivel erről sem áll rendelkezésre semmiféle hivatalos adat, az Army Recognition nyílt forrású hírszerzési jelentésekből, illetve a december óta itt-ott megjelent elemzésekből próbálta összeszedni, mit tudhat az új csodagép.

Ami biztos, hogy a függőleges vezérsík nélküli, erősen nyilazott, csupa szárny kialakítás egyértelműen a lopakodó képességere utal. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a szárny kilépőélének fűrészfogszerű alakja, a lapos törzs valamint az, hogy a gépen már nincsenek fegyvertartó pilonok. A rakétákat vagy a bombákat valószínűleg nyitható, belső kamrában hordozza a J-50. Ezen az animáción a két új kínai repülő látható. A nagyobb a J-36, míg a kisebb a J-50:

CGV of China's 6th generation fighter jets, the J-36 and J-50.

What lies ahead for airpower is going to be incredibly interesting. ? pic.twitter.com/l89YoKBBg4

— Defence Pakistan (@Defence_PK99) April 5, 2025

Megjelenése alapján a J-50-et a hatodik generációba lehetne sorolni. Viszont a szakértők egybehangzó véleménye az: csak a külseje miatt még egyáltalán nem biztos, hogy valóban a legújabb osztályba tartozik. A formánál ugyanis sokkal fontosabb az, hogy mit rejt a repülőgép szerkezete: milyen a hajtóműve, illetve az elektronikája. Innentől viszont már tényleg csak találgatnak a hozzáértők.

Vélhetően a gépet – a már teljesen kínai fejlesztésű – WS-15 jelű gázturbina valamelyik változata repíti. Olyan, nagy kétáramúságú, másnéven turbofan erőforrás ez, amelynél a kompresszor első lapátsora a beszívott levegő egy jó részét nem az égéstérbe, hanem a hajtómű körül egyből hátranyomja, pont, mint egy jókora csőlégcsavar. Egyrészt így jelentősen nö a tolóerő, másrészt csökken az üzemanyag-fogyasztás, a hideg levegő pedig még hűti is a sugármotort, ami meg a hőérzékelőkkel történő felderíthetőséget csökkenti. Mi több, az ilyen hajtóművekkel már lehetséges az úgynevezett szupercirkálás, vagyis az, hogy a gép tartósan a hangsebesség felett repüljön, az üzemanyag-zabáló utánégető nélkül.

Ami az elektronikát illeti, ott tényleg csak sötétben tapogatóznak a szakértők. Az elmúlt évek kínai fejlesztései alapján azt gondolják, hogy a J-50-et mesterséges intelligenciával támogatott bevetésirányítással látták el, a harctevékenységet pedig hálózatközpontú, integrált rendszer vezérli. Emellett vélhetően képes dróncsapatokat is harcba vezetni. Viszont a túl veszélyes küldetésekre a pilótának már be se kell ülnie a gép kabinjába, távolról is vezérelheti a J-50-est és a körülötte rajzó drónokat.

Clearest view of China's second 6th gen fighter design, this one is designed by SAC.

It's smaller with a 2 engine set up, it's also a tailless flying wing design, albeit more conventional compared to the CAC's 3 engine design.

From the looks of it, this SAC design is more… pic.twitter.com/tqUQYRD01s

— Zhao DaShuai 东北进修?? (@zhao_dashuai) December 26, 2024

Noha Pekingben hivatalosan még nem közöltek semmi konkrétumot, az már biztos, hogy a két, hatodik generációsnak látszó géppel a kínai hadiipar egy új korszakba lépett. Az eddigi másolást, licencgyártást mostanra a saját tervezés váltotta fel. Önállóan hoznak létre új fegyvereket, méghozzá a lehető legmagasabb technikai színvonalon. Így Kína mind jobban összezárhatja azt a technológiai rést, amely közte és az Egyesült Államok között van. Az új fejlesztésekkel pedig jelentősen nő a kínai Népi Felszabadító Hadsereg csendes-óceáni flottájának harcértéke, ami viszont komoly fenyegetést jelent nemcsak az USA, hanem Japán, Thaiföld, Vietnám és Dél-Korea számára is.

De van még valami, ami igazán aggasztó lehet.

Mégpedig a legfejlettebb katonai technológiák exportja. Eddig fel sem merült, hogy akár az amerikai, akár az európai fegyvergyártók a legújabb harceszközeiket adják el afrikai, dél-amerikai vagy közel-keleti államoknak. Pekingnek ellenben nincsenek ilyen fenntartásai, bár nyilván a legmodernebb eszközökből csak a némileg lebutított, egyszerűsített változatokat exportálná. Ám még azok is olyan minőségi ugrást jelenthetnek, ami elképesztő fegyverkezési versenyt indíthat el az egész világon. India, amelynek komoly területi vitája van Kínával és a Peking által támogatott Pakisztánnal, máris jelezte: felgyorsítja a saját, fejlett közepes harci repülőgép (AMCA) programját, hogy tartani tudja a lépést.

1. What is this jet?

This jet is called the Advanced Medium Combat Aircraft (AMCA).

India says it can travel 50% faster than the American F-35, reaching a top speed of Mach 2.1

Below is a model of it, showcased in India's Air Show taking placing today...

(? 2/5) pic.twitter.com/5ccBG1ISVk

— Alex Barnicoat (@AlexBarnicoat_) February 11, 2025

Az amerikai elnök ugyancsak a kínai fejlesztésekre válaszul adott zöld utat a Boeing cég NGAD, vagyis új generációs légifölény-repülőjének. Persze Európa is igyekszik versenyben maradni, bár nyilván nem éppen az erőforrások legjobb felhasználást jelenti, hogy egyszerre két projekt is fut. Az egyik a francia, német, spanyol jövő harci repülő rendszere (FCAS), míg a másik a brit, olasz globális vadászrepülő fejlesztése, amibe Japán is beszállt.

A tempót viszont egyértelműen Kína diktálja. Hírek szerint a J-50-es tervezése valamikor 2018-ban kezdődhetett, mégis a forradalmian új technológiákat tartalmazó fegyverrendszer szinte biztosan bevethető lesz már 2030 előtt. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a saját, ötödik generációs vadászgépüket, a J-20-ast is bámulatosan rövid idő alatt hozták létre. Annak a prototípusa 2011-ben szállt fel először, de ezután mindössze hat év kellett a sorozatgyártás beindításához, majd hadrendbe állításhoz.