Infostart.hu
eur:
388.74
usd:
335.35
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
NATO-katonák páncélozott járművei Andrzej Duda lengyel és Gitanas Nauseda litván elnök látogatása alatt az északkelet-lengyelországi Szypliszki közelében 2022. július 7-én. Szypliszki a lengyel-litván határ vonalán, a Fehéroroszország és a balti-tengeri orosz exklávé, a Kalinyingrádi terület között húzódó, és emiatt nagy stratégiai jelentőségű úgynevezett Suwalki-folyosón fekszik.
Nyitókép: MTI/PAP/Artur Reszko

Súlyos hiányosságra figyelmeztet az Európai Számvevőszék

Háború esetén nem mozgósíthatók elég gyorsan az unió területén a tagállamok fegyveres erői. A testület szerint ennek elsősorban a hiányos tervezés az oka.

Az Európai Számvevőszék emlékeztetett, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt sürgetőbbé vált a katonai mobilitással kapcsolatos, 2022 novemberében elfogadott uniós stratégia megvalósítása. A jelentés szerint nem sikerült elérni azt a célt, hogy a EU biztosítsa a katonai állomány, a felszerelések és az eszközök gyors, zökkenőmentes mozgását, rövid reakcióidővel és nagy léptékben az unió határain belül illetve azokon túl is.

"A katonai mobilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az unió védelmi képességei megbízhatóak legyenek, és egyértelmű, hogy fel kell gyorsítani a felkészülést. Ezt azonban több akadály miatt eddig nem sikerült elérni" - fogalmaztak. Részeleteket közölve azt írták, a csapatok mozgásának megszervezése egyebek mellett az adminisztratív terhek miatt szenved jelentős késedelmet. A harckocsik például nem mehetnek át az egyik uniós tagállamból a másikba, ha súlyuk meghaladja a közúti közlekedési szabályok által megengedett mértéket.

Az uniós országoknak rendes körülmények között jelenleg 45 nappal korábban kell értesítést küldeniük a határokon átnyúló mozgások engedélyezéséhez - emelték ki.

A számvevők szerint a 2021-2027-es költségvetési időszakra vonatkozó, összesen 1,7 milliárd eurós uniós katonai mobilitási csomag viszonylag szerény. A kereslet messze meghaladja a kínálatot, így ezt a keretet már 2023 végére teljes mértékben felhasználták a tagállamok, ami azt jelenti, hogy több mint négy évnek kell eltelni ahhoz, hogy újabb uniós források álljanak rendelkezésre a katonai mobilitásra.

Közölték azt is, hogy az unión belüli katonai mobilitás irányítási rendszerének összetettsége és széttagoltsága, valamint a központi kapcsolattartó pont hiánya miatt nehéz megállapítani, hogy kinek mi a feladata. Annak érdekében, hogy az unió a katonai mobilitás területén előre haladhasson, a számvevők javaslata szerint javítani kell az irányításon és a fellépés fókuszát, egyúttal kiszámíthatóbbá kell tenni a finanszírozást. Az Európai Unió a hatékony katonai mobilitás érdekében jobban kiaknázhatná a polgári közlekedésre szánt jelenlegi uniós forrásokban rejlő lehetőségeket is - tette hozzá jelentésében az Európai Számvevőszék.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×