Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Olaf  Scholz német kancellár Berlinben fogadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Nyitókép: X / ????? ?

Élesedik a kampány: már hazugsággal vádolja egymást a német kancellár és helyettese

Pontosan egy hónappal az előre hozott parlamenti választások előtt keményen egymásnak ugrottak a Németországot három éven keresztül kormányzó pártok. Noha az SPD, a Zöldek Pártja és liberális FDP között nézeteltérés korábban is volt bőven, a kölcsönös hazugság vádja nemigen merült fel.

A még hivatalban lávő kancellár, Olaf Scholz pártja, az SPD, az alkancellár és gazdasági miniszter által képviselt Zöldek, valamint a koalíciót robbantó szabad demokraták egyetértenek abban, hogy az Oroszország által három éve ostromlott Ukrajnát továbbra is támogatni kell. A kancellári tisztséget a koalíciós kudarc ellenére ismét megpályázó Olaf Scholz és a másik két párt vezetői között a tervezett segély finanszírozása váltott ki szokatlanul durva vitát. Az újabb katonai segélyszállítmány értéke hárommilliárd eurót tenne ki, és arról a Bundestagnak hamarosan döntenie kellene.

Az SPD Scholz kancellárral az élen azon az állásponton van, hogy a jelenlegi szűkös költségvetési helyzetben a segélyt az alkotmányban 2009 óta rögzített adósságfék felfüggesztésével lehet finanszírozni. A passzus kimondja ugyanis, hogy az új hitelfelvételek nem haladhatják meg a GDP 0,35 százalékát, vagyis a fennálló problémát a mindenkori kormánynak belső forrásokból kell megoldania.

A választási kampányban a lavinát a kancellárnak ez az állásfoglalása váltotta ki. Mind az FDP, mind a Zöldek Pártja azzal vádolta Scholzot, hogy valójában Ukrajna támogatása ellen van. A kormányfő erre a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban reagált, hangsúlyozva, hogy a költségvetési helyzet miatt megtakarításokra, illetve a szociális szektorban beruházásokra van szükség. A kancellár szerint a szociális juttatásoknak elsőbbséget kell biztosítani, az ukrajnai segélyezés érdekében ezért van szükség az adósságfékszabály felfüggesztésére.

A tervezett katonai segély elsősorban Ukrajna légvédelmét hivatott erősíteni, így magában foglalja az Iris-T légvédelmi ütegeket, valamint egyéb felszereléseket, beleértve a drónokat is. A segélyszállítmányt támogatta Annalena Baerbock külügyminiszter és Boris Pistorius védelmi miniszter is.

Az FDP azzal vádolta a kancellárt, hogy az adósságfék hatályon kívül helyezésének követelése valójában választási propaganda. Robert Habeck zöldpárti gazdasági miniszter – aki pártja kancellárjelöltje – pedig azt hangsúlyozta, hogy Németország szerinte az elmúlt években mindig is megkésett Ukrajna támogatásával. Emlékeztetett a Leopard páncélosok késedelmes szállítására, továbbá a Kijev által a múltban szinte rendszeresen sürgetett Taurus cirkálórakéták átadásának elutasítására.

Erre reagálva Scholz ezúttal a Rheinische Post című lapnak azt állította, hogy

ellenfelei "a legnagyobb intenzitással" hazudnak a német népnek.

Szerinte mindenki hazudik, aki megpróbálja kizárni a finanszírozás kérdését.

A Bild című lapnak nyilatkozva Robert Habeck hasonló élességgel válaszolt. A zöldpárti kancellárjelölt "irritálónak" nevezte a kancellár magatartását. "Irritálónak tartom, ha eltérő nézeteket hazugságnak minősítenek" – idézte a lap a politikust, aki elítélte, hogy Ukrajna szükséges katonai támogatását a társadalmi kohézió kijátszásával igyekeznek megtagadni.

A rendkívüli hazugságvitával egyidőben vált ismertté a német gazdasági miniszterim hivatalos jelentése arról, hogy a német fegyverszállítások a múlt évben minden korábbi rekordot megdöntöttek. A kormány tavaly 13,3 milliárd euró értékben engedélyezte háborús fegyverek és katonai felszerelések exportját, ennek jóval több mint a fele, mintegy 8,2 milliárd euró Ukrajna támogatását szolgálta.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×