Infostart.hu
eur:
367.76
usd:
328
bux:
141413.35
2026. október 5. hétfő Aurél
Kelemen Hunor, Románia miniszterelnök-helyettese, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke beszédet mond Kölcsey Ferenc szobrának átadásán a partiumi Nagykárolyban 2023. április 12-én. A szobor Győrfi Lajos szobrászművész alkotása.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Kormányzati terveit tette asztalra Kelemen Hunor

Úgy néz ki, összeállnak Romániában a szélsőjobboldalon kívüli erők.

A magyar emberek biztonságát, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést említette a kormányalakításnál elérendő legfontosabb célok között Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke hétfőn a Kossuth rádióban.

A politikus elmondta, nagykoalíció készül, ez azt jelenti, hogy a nacionalista, magyarellenes erőkön kívül mindenki részt venne a kormányban. A koalíciós megállapodást még írásban meg kell erősíteni - tette hozzá.

Az RMDSZ törekvése, hogy a kormányprogramba a saját választási programjából minél több olyan elemet beemeljen, melyek a társadalmi problémákra jó megoldásokat kínálnak - közölte az elnök.

A szövetség a kisebbségi jogok védelmére kíván koncentrálni, hiszen a több mint egyharmados súlyú magyarellenes frakciók támadására lehet számítani. Már készültek olyan javaslatok és még lesznek is olyanok, melyek a megszerzett jogok csorbítására vonatkoznak. Példaként az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) törvényjavaslatát említette, amely a nyelvi jogokat korlátozná - tudatta a politikus.

Kelemen Hunor szavai szerint intenzív tárgyalások következnek.

Az év végéig meg kell a kormánynak alakulnia, de jó lenne, ha ez már karácsony előtt megtörténne.

A költségvetést rendbe kell tenni, el kell fogadni azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a költségvetési sarokszámokat tartalmazza és a jövő évi fiskális mutatókat meghatározza.

A pártelnök úgy látja, még korai a minisztériumok elosztásáról beszélni, de az RMDSZ olyan tárcák vezetését vállalná, amelyeken keresztül közvetlenül tudják segíteni a közösséget. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a fejlesztési terület a szövetség számára a legfontosabb.

A jövő évi elnökválasztás szempontjából meghatározó, hogy milyen kormány alakul, és az első száz napban milyen programot hajt végre. 2025-ben sokkal nehezebb lesz elnökválasztást nyerni a kormánykoalíció oldalának, ha nem hozza meg idejében a jó döntéseket - jelentette ki Kelemen Hunor.

Még arról is vita folyik, hogy egy vagy két jelöltje legyen a kormányalakító oldalnak. Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy brutálisan polarizálná a társadalmat, ha a két oldal egy-egy jelöltje indulna, és emellett a második fordulóra nem maradna tartalék - fejtette ki az elnök.

Kelemen Hunor úgy fogalmazott, a mai napig

vita kérdése, hogy az Alkotmánybíróság döntése helyes vagy helytelen volt, amikor érvénytelenítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét.

A feszültség a társadalomban maradt, az emberek úgy érzik, megfosztották őket a választás lehetőségétől, arra készülnek, hogy jövőre igazságot tesznek. Annak érdekében, hogy a polgárokban meglévő bizonytalanságot csökkenteni lehessen, meg kellene ismerni a döntéshez vezető érveket és bizonyítékokat.

Románia és Bulgária felvétele a schengeni övezetbe azt jelenti, hogy korlátozások nélkül lehet utazni, de szúrópróbaszerű ellenőrzések még hat hónapig fennmaradnak - tudatta.

Kelemen Hunor emellett jó hírnek nevezte, hogy megnyílik tíz olyan határátkelőhely is, amely már évekkel ezelőtt megépült, de csak hétvégente működött néhány órát. Ezzel nem kell 50-60 vagy akár 100 kilométert kerülni a nagy határátkelőhelyek felé.

Egyszerűbbé válik a kapcsolattartás, ami a romániai magyarságnak rendkívül fontos, hiszen "erre várunk száz éve" - hangsúlyozta a pártelnök, hozzátéve, a schengeni csatlakozás jó a gazdaságnak is.

A román-magyar kapcsolatokat is segíti, hogy Magyarország uniós elnöksége alatt született döntés a schengeni csatlakozásról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kérdést fél éven át napirenden tartotta és támogatta - mondta Kelemen Hunor.

Címlapról ajánljuk
Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Tőzsdemúzeum: fejezetek a pesti börze történetéből (x)

Mikor kezdődött Pesten a tőzsdei kereskedés és milyen papírokat jegyeztek egykoron? Hogyan hatott a börze a századforduló gazdaság fejlődésére, és miként teljesített a magyar tőzsde nemzetközi összevetésben? S egyáltalán: milyen pénznemben bonyolították az adásvételeket Magyarország történetének különböző korszakai során?
inforadio
ARÉNA
2026.10.05. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet Stratégiai Jövők Programjának vezetője
Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Odaveszhet az állampapírok teljes adómentessége?

Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői műsora. Az adás első részében arról volt szó, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság a magyar lakossági állampapírok más országok kötvényeivel szembeni adóelőnye miatt. A tét az állampapírpiac egyik legfontosabb vonzereje: hogy a befektetők a legtöbb magyar állampapír esetében teljes adómentességet élveznek. Egy 10 millió forintos befektetéssel számolva akár évi 154 ezer forint is múlhat azon, hogy a kamatjövedelem adómentes marad-e. Vendégünk volt Süle-Szigeti Bulcsú a Portfolio pénzügy rovatának elemzője. A műsor második felében arról beszélgettünk Hornyák Józseffel, a Portfolio munkaerőpiaccal foglalkozó elemzőjével, hogy három évnyi gazdasági stagnálás után emelkedni kezdett a betöltetlen álláshelyek száma Magyarországon, ami arra utalhat, hogy a vállalatok már erősebb konjunktúrára készülnek. Közben viszont a pályakezdők helyzete romlik: a 25–30 évesek foglalkoztatási rátája 80 százalék közelébe süllyedt, munkanélküliségi rátájuk pedig az elmúlt hónapokban a 6 százalékot is elérte.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×