A szakemberek arra figyeltek fel az új kongói betegség kapcsán, hogy a vizsgálatok ellenére sem tudták megállapítani, milyen kórokozó vagy milyen kórok az, ami számos ember halálát okozza az ország délnyugati tartományában.

"A halálesetek elsősorban légzőszervi tünetekkel és vérfogyottsággal járnak, anémiával. A betegek jelentős része azért halt meg, mert nem kapott infúziót, tehát nem volt vér az adott egészségügyi intézményben, amit lehetett volna adni nekik, a többiek pedig légzőszervi tünetekben, tehát tüdőgyulladásban haltak meg. A betegek túlnyomó többsége 15 és 25 év közötti fiatal" – részletezte az eddigi információkat az InfoRádió megkeresésére Rusvai Miklós víruskutató. Szerinte ebből az következik, hogy ha az egészségügyi ellátás és a gyógyszerellátottság jobb lenne, akkor nem szedne ennyi áldozatot ez a betegség.

"Ez az egyik legelmaradottabb tartománya Kongónak, ahol ráadásul helyi harcok is nehezítik a gyógyszerek célba juttatását, illetve az egészségügyi ellátást.

A harminc, egészségügyi intézményben meghalt páciens mellett körülbelül kétszer ennyien haltak meg a helyi közösségekben hasonló tünetek között. A központi hatalom hiánya, illetve az egészségügyi ellátás nehézségei tovább nehezítik az esetek kivizsgálását. Azt sem tudjuk még, hogy ez vajon fertőző, ragályos betegség-e, bár nagy valószínűséggel az, de azt sem, hogy vajon baktérium okozza vagy vírus" – sorolta a kérdéseket.

Afrikának ezen a részén nagyon sok betegség van, de Rusvai Miklós szerint láthatóan eddig ismeretlen betegség alakult ki most ott, a 15-20 legismertebb betegség közé nem sorolható, legyen szó eboláról, majomhimlőről vagy AIDS-ről.

Különböző országokból és nemzetközi közösségekből,

az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, a Vöröskereszttől tartanak most erre a vidékre orvoscsoportok, hogy felderítsék, valójában miről is van szó,

nemzetközi segítségre van-e szükség.

Arra a felvetésre, hogy hasonlóan kezdődött a Covid, Rusvai Miklós azt mondta, nem, mivel abban az esetben kezdetben titkolózás volt; "ha már 79 eset után tudtunk volna róla, lehet, hogy kicsit jobban lehetett volna kezelni a járványt". Ráadásul "itt nem annyira nagyarányú a ragályozó képessége, ha egyáltalán fertőző betegségről van szó, mert az, hogy 79-80 ember meghal egy több tízmillió lakosú országban, nem jelent nagy járványozó képességet."