eur:
410.45
usd:
389.99
bux:
79186.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Kim Dzsongün elsőszámú észak-koreai vezető, a Koreai Munkapárt főtitkára, a Nemzetvédelmi Bizottság első elnöke (j) és Vlagyimir Putyin orosz elnök kezet fog, miután együttműködési megállapodást írtak alá Phenjanban 2024. június 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Krisztyina Kormilicina

"Szövetség" - Ebben egyezett meg most Észak-Korea Oroszországgal

Ratifikálta csütörtökön az orosz parlament alsóháza az Oroszország és Észak-Korea (KNDK) közötti átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés törvénytervezetét. A felsőház november 6-án fogja mérlegelni a megállapodás jóváhagyását.

Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes, aki jelen volt a plenáris ülésen, hangsúlyozta, hogy a szerződés tisztán védelmi jellegű, de megjegyezte, hogy a dokumentum a két ország közötti kapcsolatokat "a szövetség szintjére emeli".

"Az Oroszország és a KNDK közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés célja, hogy stabilizáló szerepet játsszon Északkelet-Ázsiában, pozitívan járul majd hozzá a térségben a biztonság oszthatatlanságának elvén alapuló erőegyensúly fenntartásához, csökkenti a Koreai-félszigeten a háború megismétlődésének kockázatát, beleértve a nukleáris eszközök alkalmazását is, és általában véve megalapozza egy új eurázsiai biztonsági rendszer kiépítését" - mondta Rudenko.

Azzal, az amerikai The Wall Street Journal napilap által közölt állítással kapcsolatban, miszerint a szerződésnek titkos záradéka van, az orosz diplomata kijelentette, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében közzé fogják tenni, és hogy "a titkos szerződések ideje lejárt".

A szerződés negyedik cikke kimondja, hogy amennyiben az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, és háborús állapotba kerül, akkor a másik fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki, minden rendelkezésre álló eszközzel, és ezt az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, valamint Oroszország és a KNDK törvényeivel összhangban fogja megtenni.

A nyolcadik cikk értelmében a felek mechanizmusokat hoznak létre olyan közös tevékenységre, amelynek célja

a védelmi képességek megerősítése

és a háború megelőzése, valamint a regionális és nemzetközi béke és biztonság biztosítása.

Putyin és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető június 19-én, Phenjanban írta alá a szerződést. A dokumentum az Oroszország és Észak-Korea közötti, 2000. február 9-i barátsági, jószomszédsági és együttműködési alapszerződést hivatott felváltani. Az új megállapodás a ratifikációs okmányok cseréjének időpontjától lép majd hatályba, és határozatlan időre szól.

A törvényjavaslat Vlagyimir Putyin orosz elnök előterjesztésére, október 14-én jelent meg a törvényhozás alsó kamarájának elektronikus adatbázisában.

Címlapról ajánljuk
Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá
videó

Harangi Szabolcs az újabb izlandi vulkánkitörésről: még a szakértők sem számítottak rá

Újra működésbe lépett Izlandon egy, a fővároshoz közeli tűzhányó, 2021 óta tizedszer, tavaly december óta pedig hetedszer. Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatója az InfoRádióban elmondta: mindössze háromnegyed órával a kitörés megindulása előtt vették észre a szakemberek az első gyanús jeleket, de szerencsére még időben sikerült kitelepíteni a lakosokat Grindavíkból.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.21. csütörtök, 18:00
Kóka János
a Doktor24-csoport alapító-tulajdonosa
Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ledobták a cafeteriabombát: így robbanthatja fel a lakáspiacot az új kormánydöntés

Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×