Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Emmanuel Macron francia elnök sajtóértekezletet tart Párizsban 2024. június 12-én. Macron pártja a június 9-én tartott európai parlamenti választásokon alulmaradt a francia jobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) párttal szemben, emiatt az államfő feloszlatta a nemzetgyűlést és június 30-ára új parlamenti választásokat írt ki.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Kemény hangú üzenetet küldött a francia elnök a Közel-Keletre

Emmanuel Macron csütörtökön azonnali tűzszünetre szólított fel Libanonban, valamint annak nemzetközi támogatására, hogy a libanoniak „visszaszerezzék sorsuk irányítását”.

„A háborúnak a lehető leghamarabb véget kell vetni. Tűzszünet kell Libanonban, azért, hogy bebizonyítsuk, hogy a legrosszabb még nincs megírva, és hogy lehetővé tegyük a libanoniak számára, hogy visszaszerezzék sorsuk irányítását” – mondta az államfő csütörtökön a Libanon támogatására Párizsban összehívott nemzetközi konferencia megnyitóján.

A nemzetközi közösségnek „össze kell fognia, és támogatnia kell az agresszió befejezésére és az azonnali tűzszünet létrehozására irányuló erőfeszítéseket” – hangsúlyozta Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnök. A konferencia célja a nemzetközi közösség mozgósítása és mintegy 500 millió euró összegyűjtése az Izrael és a Hezbollah, az Irán támogatását élvező libanoni síita fegyveres szervezet közötti konfliktus miatt elmenekült emberek megsegítésére. Emmanuel Macron bejelentette, hogy Franciaország 100 millió eurót irányoz elő, és „hozzájárul a libanoni hadsereg felszereléséhez” annak érdekében, hogy a tűzszünet elérése után bevethető legyen az ország déli részén.

Németország 96 millió eurót ajánlott fel.

„Követeljük, hogy a Hezbollah hagyjon fel a provokációkkal (...) és az (Izrael elleni) csapásokkal – jelentette ki a francia elnök. – Izrael tapasztalatból tudja, hogy katonai sikerei nem feltétlenül jelentenek győzelmet Libanonban” – tette hozzá, utalva a Hezbollah vezetésének likvidálására a sorozatos légicsapásokban és az izraeli hadsereg szárazföldi hadműveletében.

„Sok szó esik civilizációk háborújáról (...) Nem vagyok biztos abban, hogy egy civilizációt meg lehet védeni úgy, hogy barbárságot követünk el” – fogalmazott Emmanuel Macron.

António Guterres ENSZ-főtitkár videoüzenetében felszólította „a libanoni vezetőket, hogy határozottan lépjenek fel az állami intézmények megfelelő működésének biztosítása érdekében, azért, hogy az ország sürgős politikai és biztonsági kihívásainak meg tudjanak felelni”. „Arra bátorítom a feleket, hogy erősítsék meg ezen állami intézmények, köztük a libanoni fegyveres erők támogatását, amelyek létfontosságúak a biztonságos és békés jövő építésében” – mondta, valamint csatlakozott a libanoni tűzszünetre vonatkozó felhívásokhoz.

A konferencián több mint hetvenen vettek részt, köztük a német és a kanadai diplomácia vezetője, Annalena Baerbock és Mélanie Joly, az Európai Unió részéről Josep Borrell külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, valamint 15 nemzetközi szervezet képviselője. A közel két éve politikai válságba süllyedt Libanon jelenleg az Irán által támogatott iszlamista mozgalom és Izrael közötti háború színtere.

Az összecsapások, amelyek főként az ország déli részén zajlanak, az ENSZ szerint több mint 800 ezer embert kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. Franciaország, több nyugati országhoz hasonlóan, úgy véli, hogy a diplomáciai megoldás „az egyetlen életképes megoldás Libanon és Izrael számára egyaránt”, ahol szintén 60 ezer embernek kellett elhagynia otthonát a Hezbollah támadásai miatt.

Címlapról ajánljuk
Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

Csontvázak a szekrényben: a pozsonyi „M0”-t is úgy építhették, hogy a Benes-dekrétumra hivatkozva vett el a szlovák állam földet magyaroktól

A Benes-dekrétumok szlovák megerősítéséről és alkalmazásáról tartott kerekasztal-beszélgetést a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, ennek alkalmával kereste meg az InfoRádió Tárnok Balázst, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatóját, aki az mondta, a II. világháború utáni években nem álltak le a konfiskálások, a szlovák államnak óriási biznisz mind a mai napig.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Ukrajna olyan súlyos kihívással néz szembe, amire még nem volt példa - Háborús híreink szombaton

Kijev jelenleg csak a szükséges villamosenergia-mennyiség mintegy feléhez jut hozzá, a városban tömeges fűtés- és áramkimaradások sújtják a lakosságot a rekordhidegben – közölte Vitalij Klicsko főpolgármester. Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben. Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök cáfolta Trump korábbi kijelentését: "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×