Az európaiaknak szembe kell nézniük azzal, hogy ha Donald Trump nyer a jövő havi elnökválasztáson, akkor gyorsan lefaraghatja az amerikai katonai támogatásokat és ezzel megpróbálhatja békemegállapodásra kényszeríteni Kijevet. Ez esetben Ukrajna elveszítheti területének egy jelentős részét – írja a The Guardian. A londoni újság azt sem tartja kizártnak, hogy a Fehér Ház új ura végül még az Egyesült Államokat is kivezeti a NATO-ból.

A brit lap internetes változata mindezt arra a jelentésre alapozza, amit brit és német kutatók készítettek. Szerintük a nyugati világ biztonságára nézve beláthatatlan következményekkel járna, ha Donald Trump kiléptetné az USA-t a NATO-ból. Egyrészt súlyos zavarok keletkeznének a hírszerzési információk megosztásában, másrészt csorbát szenvedne a NATO kollektív védelemről szóló elve, amit a szövetség alapokmányának 5. cikkelyében rögzítettek.

„Trump első ciklusa tele volt felmondott szerződésekkel, a szövetségesekre kivetett vámokkal és a tekintélyelvű kormányok dicséretével.

Az európai vezetőknek ezért előrelátóan kellene cselekedniük, és fontos lenne, hogy megerősítsék országaik közös védelmi képességeit, így készülve Donald Trump esetleges második elnökségére” – nyilatkozta a The Guardiannek Sam Goodman, a jelentés egyik szerzője.

A dokumentumot a New Diplomacy Project készítette, amelynek tanácsadója Sir David Manning, az Egyesült Királyság volt washingtoni nagykövete, valamint a Friedrich Ebert Alapítvány, amely Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártjához (SPD) kötődik. A kiadvány az új NATO-főtitkár, Mark Rutte és az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Keir Starmer csütörtöki, londoni találkozójához igazítva jelent meg.

Donald Trump korábban többször is azt hangoztatta: ha megnyeri az elnökválasztást, akkor azt fogja mondani Ukrajnának, hogy kössön alkut Moszkvával.

Csakhogy Vlagyimir Putyin orosz elnök egyértelművé tette, hogy akkor lehet szó békéről, ha Oroszország megtarthatja a Krím-félszigetet, valamint azt a négy ukrán régiót, amelyért jelenleg is harcok folynak. Ezek egy része ugyanis még mindig Kijev ellenőrzése alatt áll, Putyin viszont ragaszkodik hozzá, hogy az ukránok engedjenek át olyan területeket is, amelyeket az orosz hadseregnek eddig nem sikerült elfoglalnia. "A béke ára, amelyet a Kreml valószínűleg követel, elfogadhatatlan" – áll a jelentésben.

Az esetleges washingtoni vezetőváltás hatásainak kivédésére a NATO-országoknak létre kellene hozniuk egy közös hitelintézetet. A NATO-bank „milliókat takaríthatna meg a tagországoknak azzal, hogy az alapvető felszerelések közös beszerzését finanszírozná, illetve kedvező kamatozású, a jelenleginél hosszabb lejáratú hiteleket nyújtana.

A bank alaptőkéjét a szövetség államai adnák össze kötvényvásárlással"

– indítványozzák a jelentés készítői. Azt is javasolják, hogy az Egyesült Királyság újítsa meg kétoldalú védelmi megállapodásait Franciaországgal, Németországgal és Kanadával. Ennek keretében rögzíteni lehetne a közös rakétavédelmi rendszer fejlesztését, a légiutántöltő-képesség, a repülőgép-karbantartási, valamint a légi szállítási kapacitások növelését és a közös kíbervédelem magasabb szintre emelését. A dokumentum szerkesztői azt is fontosnak tartják, hogy garantálni kell az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzési együttműködésének, az úgynevezett Five Eyes (Öt szem) szövetség fennmaradását.

Az elemzők amiatt is aggódnak, hogy Donald Trump győzelme esetén az USA visszavonná az Európában állomásozó csapatait és fegyvereit. Mint hangsúlyozzák: félő, hogy mélypontra zuhannának az Egyesült Államok és Európa diplomáciai kapcsolatai, rövid időn belül pedig akár még kereskedelmi háború is kialakulhatna az Atlanti-óceán két partja között. A republikánus elnökjelölt már belengette, hogy újabb vámokat vetne ki az európai árukra, amivel Donald Trump romba döntené az 1995-ben létrehozott Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), a szabályokon alapuló, többoldalú kereskedelmi rendszert – áll a brit-német közös jelentésben.

A szerzőknek egyébként az a határozott a véleményük, hogy Trump Ukrajnára vonatkozó béketerve kudarcot vallana,

mert Oroszország többet akar, mint amire az amerikai elnökjelölt gondol. Ráadásul a republikánus politikus figyelmen kívül hagyja az ukránok kapitulációval szembeni ellenállását és ragaszkodásukat a függetlenségükhöz, valamint országuk területi épségéhez. Éppen ezért Jade McGlynn, a New Diplomacy Project munkatársa úgy látja, hogy a brit kormánynak és az európai vezetőknek mielőbb fontolóra kellene venniük olyan lépéseket, amelyekkel fenn lehetne tartani Ukrajna pénzügyi és katonai támogatását. Még az után is, hogy Donald Trump esetleg beköltözik a Fehér Házba.

A brit szakértő a The Guardien-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: „Bár Donald Trumpnak csak korlátozott lehetőségei lesznek arra, hogy azonnal leállítsa Ukrajna támogatását, de a diplomáciai kétértelműséggel, és markánsan eltérő állásfoglalásaival alááshatja a NATO egységét. Saját, úgynevezett béketervét előtérbe tolva, végül kierőszakolhatja a fegyverszállítások leállítását".