Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél a tel-avivi Kiria katonai támaszponton tartott kabinetülésen 2023. december 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Tálas Péter: most van a legnagyobb veszélye egy kiterjedt konfliktusnak

Már Libanon belsejében is támadja Izrael a Hezbollahot, az iráni vallási vezető azonban azt mondja, hogy a Hezbollah győzni fog. Az InfoRádió Tálas Pétert, az NKE egyetemi docensét kérdezte az aktuális helyzetről.

Hétfőn a Hezbollahot célzó izraeli légicsapások Libanon-szerte több mint 500 embert, köztük több tucat gyereket öltek meg. Két nappal később a Hezbollah egy Qadr 1 típusú föld-föld rakétát lőtt ki Tel-Avivra, amit az izraeli légvédelem időben megsemmisített.

"Most van a legnagyobb veszélye annak, hogy a jelenlegi hezbollah-izraeli konfliktus kiszélesedik libanoni-izraeli háborúvá. Az a kérdés, hogy azt a 21 napos tűzszünetet, amelyet most több ország, az Egyesült Államok európai szövetségese, illetve közel-keleti szövetségesei is javasolnak, elfogadják-e a felek. Egyelőre nagy veszélye van annak, hogy el fogják utasítani" - mondta Tálas Péter az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének egyetemi docense szerint nagy a veszélye a regionális konfliktus kialakulásának, mivel a libanoni háború Iránt is valamilyen lépésre fogj kényszeríteni, és a többi közel-keleti nagyhatalmat is politikai értelemben érinteni fogja.

"Az izraeli társadalom két nagy követelést fogalmaz meg Benjamin Netanjahu kormányával szemben. Az egyik az, hogy legyen tűzszünet Gázában, a túszok kiszabadítása érdekében, a másik, hogy az a 80-100 ezer ember, akit ki kellett telepíteni a libanoni határról, az vissza tudjon települni. Ezt a Netanjahu-kormány most a háború északi kerületre való kiterjesztésével próbálja megoldani" - mondta a szakértő, és hozzátette, hogy

ezekre a támadásokra az erőszakspirál logikája szerint választ kell adnia a Hezbollahnak és Iránnak is.

Tálas Péter úgy véli, el Netanjahu akarja magáról hitetni, hogy jó háborús vezető, ezzel akarja elkerülni kormánya bukását, ebben erősítik a szövetségesei is, de láthatóan a fegyveres megoldás nem működik. Nem ért véget a gázai háború, a túszok nincsenek kiszabadítva. A Hamászt sem sikerült felszámolni, ráadásul az új ellenfél, a Hezbollah sokkal nagyobb katonai erőt képvisel, mint gondolhatta.

Kiemelte, hogy a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő Libanonra kiterjesztett háborúnak katasztrofális következményei lennének.

"Izraelben tüntetnek, és óriási viták vannak arról, hogy mit tegyenek. Mind a túszok rokonsága, illetve a velük szimpatizálók, mind pedig a kitelepítettek és a velük szimpatizálók megoldást keresnek. A gázai háború viszont azt mutatja, hogy a háború nem vezet célra" - fejtette ki Tálas Péter, aki szerint előbb-utóbb

az izraeli társadalom ki fogja kényszeríteni valamilyen módon a tűzszünetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×