Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 30. vasárnap Rózsa
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök beszél a tel-avivi Kiria katonai támaszponton tartott kabinetülésen 2023. december 31-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Abir Szultan

Tálas Péter: most van a legnagyobb veszélye egy kiterjedt konfliktusnak

Már Libanon belsejében is támadja Izrael a Hezbollahot, az iráni vallási vezető azonban azt mondja, hogy a Hezbollah győzni fog. Az InfoRádió Tálas Pétert, az NKE egyetemi docensét kérdezte az aktuális helyzetről.

Hétfőn a Hezbollahot célzó izraeli légicsapások Libanon-szerte több mint 500 embert, köztük több tucat gyereket öltek meg. Két nappal később a Hezbollah egy Qadr 1 típusú föld-föld rakétát lőtt ki Tel-Avivra, amit az izraeli légvédelem időben megsemmisített.

"Most van a legnagyobb veszélye annak, hogy a jelenlegi hezbollah-izraeli konfliktus kiszélesedik libanoni-izraeli háborúvá. Az a kérdés, hogy azt a 21 napos tűzszünetet, amelyet most több ország, az Egyesült Államok európai szövetségese, illetve közel-keleti szövetségesei is javasolnak, elfogadják-e a felek. Egyelőre nagy veszélye van annak, hogy el fogják utasítani" - mondta Tálas Péter az InfoRádióban.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukács Intézetének egyetemi docense szerint nagy a veszélye a regionális konfliktus kialakulásának, mivel a libanoni háború Iránt is valamilyen lépésre fogj kényszeríteni, és a többi közel-keleti nagyhatalmat is politikai értelemben érinteni fogja.

"Az izraeli társadalom két nagy követelést fogalmaz meg Benjamin Netanjahu kormányával szemben. Az egyik az, hogy legyen tűzszünet Gázában, a túszok kiszabadítása érdekében, a másik, hogy az a 80-100 ezer ember, akit ki kellett telepíteni a libanoni határról, az vissza tudjon települni. Ezt a Netanjahu-kormány most a háború északi kerületre való kiterjesztésével próbálja megoldani" - mondta a szakértő, és hozzátette, hogy

ezekre a támadásokra az erőszakspirál logikája szerint választ kell adnia a Hezbollahnak és Iránnak is.

Tálas Péter úgy véli, el Netanjahu akarja magáról hitetni, hogy jó háborús vezető, ezzel akarja elkerülni kormánya bukását, ebben erősítik a szövetségesei is, de láthatóan a fegyveres megoldás nem működik. Nem ért véget a gázai háború, a túszok nincsenek kiszabadítva. A Hamászt sem sikerült felszámolni, ráadásul az új ellenfél, a Hezbollah sokkal nagyobb katonai erőt képvisel, mint gondolhatta.

Kiemelte, hogy a rendkívül rossz gazdasági helyzetben lévő Libanonra kiterjesztett háborúnak katasztrofális következményei lennének.

"Izraelben tüntetnek, és óriási viták vannak arról, hogy mit tegyenek. Mind a túszok rokonsága, illetve a velük szimpatizálók, mind pedig a kitelepítettek és a velük szimpatizálók megoldást keresnek. A gázai háború viszont azt mutatja, hogy a háború nem vezet célra" - fejtette ki Tálas Péter, aki szerint előbb-utóbb

az izraeli társadalom ki fogja kényszeríteni valamilyen módon a tűzszünetet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

Hartmann Bálint: fejleszteni kell a villamosenergia-rendszert, hogy elkerüljük az országos leállást

A szélsőséges időjárásból fakadó nagyon súlyos üzemzavarok egyre jelentősebb kockázatot jelentenek a villamosenergia-rendszerek számára – derül ki a BME tudományos főmunkatársának legújabb tanulmányából. Hartmann Bálint az InfoRádióban elmondta: Magyarországon még nem volt országszintű rendszerleállás, viszont ahhoz, hogy ez továbbra se következzen be, fejlesztésekre van szükség.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Autóba rejtett pokolgép végzett az orosz katonatiszttel, miközben több száz drón támadta Ukrajnát

Az ukrajnai háborúban a hétvégén mindkét fél fokozta a hátország elleni csapásokat: az ukrán légvédelem egyetlen éjszaka közel 250 orosz drónt semmisített meg, miközben Ukrajna drónjaival orosz raktárakat és logisztikai központokat támadott a Rosztovi területen. Az ukrán csapások és a fekete-tengeri hajózás zavarai miatt az orosz gabonaexport-kapacitás több mint 80 százaléka kieshetett, a búzakivitel 16 éves mélypontra süllyedt. Svédország újabb, mintegy 270 millió svéd koronás katonai támogatást jelentett be Ukrajnának, elsősorban a légvédelem megerősítésére. Eközben Örményország tovább távolodik Moszkvától: Nikol Pasinján miniszterelnök már az EU-csatlakozási folyamat megindítását szorgalmazza.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×