Infostart.hu
eur:
388.83
usd:
336.87
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

Ég az erdő a csernobili zónában

Erdőtűz keletkezett a csernobili zárt övezetben - közölte Szlavutics város önkormányzata, ahol a csernobili atomerőmű sok dolgozója él.

A Telegram közösségi oldalon ismertetett közleményben a helyi tűzoltóságra hivatkozva azt írták: a térségben terjengő füst és az égésszag összefügg azzal, hogy a Csernihivi terület északi járásaiban ég a tőzegláp, valamint erdőtűz keletkezett a csernobili zónában.

A hatóságok nem közölték a tűzzel érintett terület méretét és a tűz okát. Ugyanakkor Szlavutics lakosainak azt tanácsolták, hogy korlátozzák a szabadban való tartózkodást, különösen a reggeli órákban, amikor a füst jelenléte a levegőben a legintenzívebb.

A múlt század végén véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően, amely a Szovjetunió területén több mint 200 ezer négyzetkilométeren radioaktív szennyeződéséhez vezetett, 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. Harminc évvel később, 2016-ban rezervátumot létesítettek a növény- és állatvilág megőrzése, valamint a hidrológiai rendszer stabilizálása, a sugárszennyezett területek rehabilitációja érdekében és tudományos kutatások végzésére. A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, a zárt övezet kétharmadát teszi ki.

Idén márciusban az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy a csernobili rezervátum határ menti területének egy részét erődítmények építésére fogják kijelölni.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×