Infostart.hu
eur:
360.06
usd:
315.94
bux:
143467.3
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Az ukrán rendőrség sajtóirodája által közreadott, a csernobili atomerőmű tetejéről 2020. április 10-én készített kép az atomerőmű körüli lezárt területen égő erdőtűzről. 2020. április 14-én továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. A csernobili atomerőmű 4-es reaktorblokkjában 1986. április 26-án bekövetkezett robbanás a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete volt.
Nyitókép: MTI/AP/Az ukrán rendőrség sajtóirodája

Ég az erdő a csernobili zónában

Erdőtűz keletkezett a csernobili zárt övezetben - közölte Szlavutics város önkormányzata, ahol a csernobili atomerőmű sok dolgozója él.

A Telegram közösségi oldalon ismertetett közleményben a helyi tűzoltóságra hivatkozva azt írták: a térségben terjengő füst és az égésszag összefügg azzal, hogy a Csernihivi terület északi járásaiban ég a tőzegláp, valamint erdőtűz keletkezett a csernobili zónában.

A hatóságok nem közölték a tűzzel érintett terület méretét és a tűz okát. Ugyanakkor Szlavutics lakosainak azt tanácsolták, hogy korlátozzák a szabadban való tartózkodást, különösen a reggeli órákban, amikor a füst jelenléte a levegőben a legintenzívebb.

A múlt század végén véglegesen leállított csernobili atomerőmű körül az 1986-os nukleáris katasztrófát követően, amely a Szovjetunió területén több mint 200 ezer négyzetkilométeren radioaktív szennyeződéséhez vezetett, 30 kilométeres zárt övezetet hoztak létre. Harminc évvel később, 2016-ban rezervátumot létesítettek a növény- és állatvilág megőrzése, valamint a hidrológiai rendszer stabilizálása, a sugárszennyezett területek rehabilitációja érdekében és tudományos kutatások végzésére. A rezervátum területe mintegy 227 ezer hektár, a zárt övezet kétharmadát teszi ki.

Idén márciusban az ukrán belügyminisztérium arról számolt be, hogy a csernobili rezervátum határ menti területének egy részét erődítmények építésére fogják kijelölni.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×