Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
305.97
bux:
136378.97
2026. június 3. szerda Klotild
Berlin, 2017. szeptember 25.Sahra Wagenknecht, a Baloldal (Die Linke) párt parlamenti frakciójának társvezetője és a párt társlistavezetője egy berlini sajtótájékoztatón 2017. szeptember 25-én, a német parlamenti választások másnapján. A Szociáldemokra Párttól, az SPD-től balra álló Die Linke a szavazatok 9,2 százalékát szerezte meg, és ezzel az ötödik helyen végzett a választáson győztes Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió, a CDU és a Keresztényszociális Unió, a CSU alkotta jobbközép pártszövetség mögött. (MTI/EPA/Clemens Bilan)
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Szárnyal az új német szélsőbaloldali párt, és már koalíciós feltételeket szab - a CDU-nak

Gyökeresen átírhatja Németország politikai térképét a jövő őszi parlamenti választásokra az év elején alakult új BSW.

Az alapító, iráni felmenőkkel rendelkező Sahra Wagenknecht nevét viselő szövetség (Bündnis Sahra Wagenknecht, BSW) a legfrissebb felmérések szerint immár országosan tíz százalékos támogatottsággal rendelkezik. A párt mindössze egy százalékkal áll a kormánykoalíciós Zöldek Pártja mögött, és öt százalékkal előzi meg a koalíció legkisebb pártját, a szabad demokrata FDP-t. Népszerűségére utal, hogy tartományi szinten már az ellenzéki, korábban konzervatív, néppárti CDU is a kegyeit keresi.

Az Insa közvélemény-kutató intézet felmérésének másik meghatározó eredménye az is, hogy a parlamenti pártok többségének lejárató kampánya ellenére tovább növekszik az Alternatíva Németországnak (AfD) jobboldali párt támogatottsága. Az illegális bevándorlás elleni harcot legfőbb törekvésének tekintő párt immár 18 százalékon áll, míg az első hely - 30 százalékkal - változatlanul az ellenzéki CDU/CSU pártszövetségé. A kormánykoalíció legerősebb pártja, a szociáldemokrata SPD 15 százalékkal a harmadik, majd a Zöldek és BSW következnek az említett 11, illetve 10 százalékkal.

A friss felmérés alig egy hónappal a szeptember 1-jei szászországi és türingiai parlamenti választások előtt készült.

A két keletnémet választás győztese az AfD lehet, de mindkét tartományban erősen nyomul a BSW is.

Elemzők szerint a két párt támogatottságának növekedése arra utal, hogy a jövő szeptemberi parlamenti választások nyomán jelentősen megerősödhetnek a többiek által populistának nevezett a Bundestagban. Egyelőre azonban még Szászországon és Türingián van a hangsúly. Nem véletlen, hogy a kereszténydemokraták főtitkára, Carsten Linnemann szabad kezet adott a CDU helyi szervezeteinek a Sahra Wagenknecht-féle párttal való esetleges tartományi koalíció alakítására. Igen, a néppárti, nevében kereszténydemokrata únió inkább a szélsőbalodallal fogna össze. (Sahra Wagenknecht békepárti EP-kampányának középpontjában a "Háború vagy béke" kérdés állt, ez azonban országon belül kevésbé zavarja a néppárti CDU-t.)

Előzőleg hasonlóan nyilatkozott Friedrich Merz pártelnök is, azt azonban – egyelőre legalábbis – kizárta, hogy később országos szinte is koalíciót alkothassanak. A CDU számára a liberális média uralta német politika sajátos logikája miatt a nemzeti, konzervatív AfD a fő ellenség, és erre utal a szélsőbalos Wagenknecht-párttal való esetleges tartományi koalíció jóváhagyása is.

Amikor a konzervatívok egyes vezetőit arról kérdezték, hogy mi a különbség a Baloldal Pártja (Die Linke) és a pártból januárban kivált BSW között, a válasz az volt, hogy az előbbi nem határolódott el a radikális baloldali mozgalmaktól.

Értesülések szerint Sahra Wagenknecht – aki a Die Linke egykori társelnökének, korábban még szociáldemokrata Oscar Lafontaine-nek a felesége – pártja nevében nem zárta ki a CDU-val százországi és türingiai koalíciót. Ehhez azonban feltételt szabott:

csak olyan koalíciós partnerről lehet szó, amely Ukrajnában a háború mielőbbi befejezése és a béke megteremtése mellett foglal állást.

Érvelése szerint a háború, a fegyverkezésre fordított milliárdok, a fegyverszállítások kulcsfontosságú területek támogatását teszik lehetetlenné, és ezek között mindenekelőtt a kórházakat, az oktatást, a lakásépítést és a magasabb nyugdíjak biztosítását említette.

"Csakis olyan tartományi kormányban veszünk rész, amely szövetségi szinten is a diplomácia mellett, a háborús készülődés ellen foglal állást" – idézte a Der Spiegel a baloldali politikust, aki ugyanakkor az őt idéző források szerint az AfD-vel való esetleges koalícióról nem beszélt. Egy korábbi nyilatkozatában ugyanakkor úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet a radikális jobboldali párt teljes kiközösítésével.

Wagenknecht szerint sok embert joggal nyugtalanít, hogy a szövetségi kormány Németországot egyre inkább háborús féllé változtatja, és figyelmen kívül hagy minden törekvést a diplomáciai megoldásokra.

Szászországban és Türingiában szeptember első napján, míg Brandenburgban szeptember 30-án rendeznek tartományi választásokat. A BSW kampányának középpontjában a migráció és az oktatás mellett a béke témája áll. A párt támogatottsága mindhárom tartományban 15-20 százalék között mozog.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Kaiser Ferenc: a tajvani-kínai helyzet részben megköti az amerikaiak kezét a Közel-Keleten is

Az Egyesült Államok nem engedheti meg, hogy a Hormuzi-szorosban hadihajókat veszítsen, mert felborulhatna a stratégiai erőegyensúly a Távol-Keleten. Az pedig Kínának teremtene egy olyan lehetőséget, hogy relatíve kis kockázattal megtámadja Tajvant – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Kaiser Ferenc biztonság- és védelempolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Két fontos törvényjavaslatot nyújtott be a Tisza, az Alaptörvényt is módosítják hozzá

Két törvényjavaslatot is benyújtott a Tisza Párt kedden késő este. Az egyik megszünteti a gyűlöletkeltő propagandát, a másik pedig megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szeptember 30-ig el kell távolítani a 15 négyzetméternél nagyobb gigaplakátokat az épületekről.
inforadio
ARÉNA
2026.06.03. szerda, 18:00
Rab Árpád
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézet tudományos főmunkatársa
OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

OECD: már épp fellélegzett volna a világgazdaság, aztán jött az iráni háború

Az OECD legfrissebb előrejelzése szerint a közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok váltak a világgazdaság legnagyobb kockázatává: a globális olajkínálat 2026 elején 13,5%-kal csökkent, az öböl-menti olajtermelés pedig 45%-kal esett vissza. A háború akkoa bizonytalanságot okoz, hogy a szervezet a szokásostól eltérően két forgatókönyvet vázolt fel: a kedvezőbb esetben a globális GDP-növekedés 2026-ban 2,8%-ra lassul, a súlyosabb változatban viszont akár 2,1%-ra is visszaeshet. A 2026-ot még relatíve jó állapotban kezdő világgazdaság így egy komoly kínálati oldali sokkhatással néz szembe, amely az infláció újbóli emelkedésével és a bizalom megrendülésével fenyeget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×