Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A 2024-es párizsi nyári olimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. A XXXIII. nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Ennyi pénzt érnek a párizsi olimpia érmei

Az idei érmek kissé eltérnek a történelmi hagyományoktól, ugyanis egy szokatlan elem is került beléjük.

Az olimpiai érmeknek elképesztő eszmei értékük van, lévén sportáguk krémjébe kerülnek azok a sportolók, akik elhódítanak egy-egy ilyen elismerést. Az azokkal járó dicsőségen túl azonban valós értéküket tekintve is nagy különbség van az első, második és harmadik helyért járó ereklyék között – írja az Oxford Economics alapján a 24.hu.

Az idei érmek kissé eltérnek a történelmi hagyományoktól, a párizsi játékok érmeibe ugyanis egy apró vasdarab is bekerült az Eiffel-toronyból. Idén a párizsi olimpián az aranyérmek 523 gramm ezüstből készülnek, amelyet 6 gramm arannyal vonnak be. Az ezüstérmek 525 grammosak és tiszta ezüstből állnak, míg a bronzérmeket 455 grammnyi rézből, ónból és cinkből öntik formába.

Az arany és ezüst érmek a nemesfémek jelenlegi piaci értékét figyelembe véve sokat érnek: előbbi 1027 dollárt (372 ezer forintot), míg utóbbi 535 dollárt (194 ezer forintot).

A bronznak viszont tényleg csak eszmei értéke van, ugyanis alig 5 dollár – nagyjából 2000 forint a tényleges összeg, amennyiből készítik.

Bár az előbbiek szép összegek, a következő ötkarikás játékokon elhódított elismerések még többet érnek majd. Jelenlegi becslések szerint a 2028-as Los Angeles-i olimpián az aranyérmek ára 1136 dollárra (412 ezer forintra), míg az ezüstérmeké 579 dollárra (210 ezer forintra) emelkedhet. A 2032-es brisbane-i játékokra ez már 1612 (585 ezer forint) és 608 dollár (220 ezer forint) lehet – olvasható.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×