Infostart.hu
eur:
363.87
usd:
324.09
bux:
0
2026. október 16. péntek Gál
A 2024-es párizsi nyári olimpia érmeinek bemutatója a francia főváros melletti Saint-Denisben 2024. február 8-án. A XXXIII. nyári olimpiai játékokat 2024. július 26. és augusztus 11. között rendezik a francia fővárosban.
Nyitókép: MTI/EPA/Teresa Suárez

Ennyi pénzt érnek a párizsi olimpia érmei

Az idei érmek kissé eltérnek a történelmi hagyományoktól, ugyanis egy szokatlan elem is került beléjük.

Az olimpiai érmeknek elképesztő eszmei értékük van, lévén sportáguk krémjébe kerülnek azok a sportolók, akik elhódítanak egy-egy ilyen elismerést. Az azokkal járó dicsőségen túl azonban valós értéküket tekintve is nagy különbség van az első, második és harmadik helyért járó ereklyék között – írja az Oxford Economics alapján a 24.hu.

Az idei érmek kissé eltérnek a történelmi hagyományoktól, a párizsi játékok érmeibe ugyanis egy apró vasdarab is bekerült az Eiffel-toronyból. Idén a párizsi olimpián az aranyérmek 523 gramm ezüstből készülnek, amelyet 6 gramm arannyal vonnak be. Az ezüstérmek 525 grammosak és tiszta ezüstből állnak, míg a bronzérmeket 455 grammnyi rézből, ónból és cinkből öntik formába.

Az arany és ezüst érmek a nemesfémek jelenlegi piaci értékét figyelembe véve sokat érnek: előbbi 1027 dollárt (372 ezer forintot), míg utóbbi 535 dollárt (194 ezer forintot).

A bronznak viszont tényleg csak eszmei értéke van, ugyanis alig 5 dollár – nagyjából 2000 forint a tényleges összeg, amennyiből készítik.

Bár az előbbiek szép összegek, a következő ötkarikás játékokon elhódított elismerések még többet érnek majd. Jelenlegi becslések szerint a 2028-as Los Angeles-i olimpián az aranyérmek ára 1136 dollárra (412 ezer forintra), míg az ezüstérmeké 579 dollárra (210 ezer forintra) emelkedhet. A 2032-es brisbane-i játékokra ez már 1612 (585 ezer forint) és 608 dollár (220 ezer forint) lehet – olvasható.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

Szakértő: hiába a sok napelem, az áram ára és az ellátásbiztonság továbbra is kérdés

A magyarországi villamosenergia-rendszer kihívásairól és kilátásairól készített elemzést a GKI Gazdaságkutató Zrt., amelyből kiderül: a legnagyobb kockázatot Paks I üzemideje és Paks II befejezésének folyamatos csúszása jelenti, miközben a megújulóknál a napenergia túlsúlya önmagában növeli a termelés ingadozását. Az InfoRádió Molnár László vezető kutatót kérdezte.

Közös energiaár-letörési tervet készít az EU – éjszaka a csúcson

A jelenlegi geopolitikai kontextus globális ellátási láncokra, az energiabiztonságra, valamint az energia- és üzemanyagárakra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, különös tekintettel a háztartásokra és az iparra, az Európai Tanács Brüsszelben tanácskozó tagjai a magas energiaárak kezelésének kritikus fontosságát hangsúlyozták.
inforadio
ARÉNA
2026.10.16. péntek, 18:00
Keleti Arthur
kibertitok jövőkutató, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) alapítója
Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

Betontehenekben készül az energia, amit eddig veszni hagytunk

A biogázról jóval kevesebb szó esik, mint a nap- vagy szélenergiáról, pedig egyszerre kínálhat megoldást hulladékkezelési, emissziócsökkentési és energiarendszeri problémákra. A technológia nem új, sőt műszakilag kiforrott, legnagyobb előnye, hogy nem időjárásfüggő, hanem szabályozhatóan termelhető. Magyarországon az alapanyag-potenciál, a gázinfrastruktúra és a villamosenergia-hálózati kapcsolódás lehetőségei is adottak, a jelenlegi biogáztermelés pedig a szakértők szerint akár megháromszorozható lenne. Az igazi kérdés azonban nem a technológia, hanem a kiszámítható piaci és támogatási környezet: a Jedlik Ányos Program fontos lendületet adhat a szektornak, de önmagában nem biztosítja a hosszú távú működést. Az EnergyTalks podcast legújabb adásában Gaál Lászlóval, a Magyar Megújuló Energia Szövetség főtitkárával és Ragoncza Ádám biogáz-szakértővel beszélgettünk a témában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×